Sárospataki Füzetek 20. (2016)
2016 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Kustár György: "Szabadság az ortodoxiában" - A formatörténeti módszer kritikájának egyik elfelejtett klasszikusa: Birger Gerhardsson
Szabadság az ortodoxiában Gerhardsson recepciótörténete - „a szabad ortodoxia ára” Gerhardsson munkássága szinte minden ponton kritika tárgya lett. Ezekből néhány fontosabbat emelünk ki. 1. Anakronizmus és fogalomhasználat: A legkomolyabb kritika több szerző részéről is (W. D. Davies, M. Smith, J. Neusner, W. H. Kelber, N. Perrin) a rabbinikus források anakronisztikus használata ellen irányul.163 Az újra és újra visszatérő ellenvetés szerint a templom lerombolása utáni időszak fejleményeit módszertanilag rendkívül problematikus visszavetíteni a második templom időszakára. Emellett, mivel a keresztyénség korán és gyorsan átlépi Palesztina határait, kérdéses, hogy a feltételezett korai rabbinikus hagyományozási technikák vajon meddig befolyásolták a Jézus-hagyomány továbbadásának módszerét.164 A kritikusok szerint a „hivatalos” csatornákon keresztülfolyó és Jeruzsálemből felügyelt hagyományozás-képzet helyett inkább a „sokrétű tradíció-továbbítás” fogalmával kellene dolgoznunk.165 J. Neusner később az anakronizmus vádját abban a személyes bocsánatkérésként is felfogható bevezető tanulmányban visszavonta, melyet Gerhardsson Memory and Manuscript-\ének 1998-as újrakiadása elé írt.166 Korábbi mesterétől, Morton Smithtől elhatárolódva elismeri, hogy nem értette meg kellőképpen Gerhardsson módszerét, és hogy ha- gyományozás-történeti modellje releváns. 2. Az írásbeliség szerepe. Több kutató, többek között Werner H. Kelber, és újabban Kelber tézisét megismételve Terence C. Mournet azzal vádolja Gerhardssont, hogy megmarad az írásbeliség paradigmáján belül.167 A memorizálás folyamata révén egybefogott tradíciótörténet Gerhardsson szerint ugyanis az írásban hagyományozott Tóra mintájára elképzelt fix „szövegegységekbe” rögzült folyamat. Amellett, hogy a korabeli zsidóság írásbeliségével kapcsolatos újabb kutatási eredményeit ismerve nem tartható fenn az írni és olvasni tudás általános elterjedtsége, Mournet úgy látja, Gerhardsson ezzel a formatörténeti módszer alapvetően hibás irányultságát menti át a műveiben.168 Kelber egyenesen „passzív hagyományozás-modeU”-t tulajdonít a svéd újszövetségesnek. Később ezt az egyoldalú kritikáját Kelber egy kifejezetten elismerő tanulmányában visszavonja.169 3. Konzervativizmus. Kenneth A. Bailey Gerhardsson hagyományfelfogását „formálisan kontrollált” tradíció-felfogásként aposztrofálja, és a saját „informálisan 163 A művek bibliográfiai adatait Id. Gerhardsson téziseinek ismertetésénél. 164 Mournet, Terence C.:The Jesus Tradition as Oral Tradition, in Kelber, Werner H. és Byrskog, Samuel, Jesus in Memory: Traditions in Oral and Scribal Perspectives, Baylor University Press, Waco, Texas, 2009, 39-61, itt 59. 165 Mournet: The Jesus Tradition, 62. 166 Neusner, Jacob: Foreword, in Gerhardsson, Birger: Memory and Manuscript, Eerdmans, Grand Rapids, 1998, kill, xliii-xlvi. 167 Kelber: The Oral and the Written Gospel, 8-16, Mourmet, Terence C: Oral Tradition and Literary Dependency, (WUNT 195) Mohr Siebeck, Tübingen, 2005,66. 168 Mournet, Terence C: Oral Tradition and Literary Dependency, (WUNT 195) Mohr Siebeck, Tübingen, 2005,66. 169 Kelber, Werner H.:The Work of Birger Gerhardsson in Perspective, in Kelber-Byrskog (eds.): Jesus in Memory, 173-206, itt 177. 2016-1 Sárospataki Füzetek 20. évfolyam 49
