Sárospataki Füzetek 20. (2016)
2016 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Kustár György: "Szabadság az ortodoxiában" - A formatörténeti módszer kritikájának egyik elfelejtett klasszikusa: Birger Gerhardsson
Kustár György kontrollált” tradíció-felfogását e közé, és a Bultmannak tulajdonított „informálisan kontrollálatlan” hagyományfelfogás másik extrém pólusa közé helyezi.170 Neusner pedig úgy látja, mintha Gerhardsson a szóbeli Tóra változatlanságát vallaná, a Sinai hegyi kijelentéstől Jézus koráig és utána. De sem Bailey, sem Neusner nem veszi figyelembe, hogy Gerhardsson folyamatosan különbséget tesz kötött és változó formában hagyományozott tradícióegységek között,171 ezért jogtalanul vádolják „fundamentalizmussal”.172 Sőt, Gerhardsson éppen Bailey differenciált flexibilitás-stabilitás fogalma alapján kritizálja J. D. G. Dunn feltevését, miszerint a jézusi hagyomány pusztán „eredeti” orális előadások ismétlődő és megújuló láncolatának variabilitásában létezett.173 Azzal, hogy Dunn leegyszerűsíti a tradíció történ etet a fix tartalom és változó forma dualizmusára, nem veszi figyelembe például az evangéliumi hagyomány logion-jainak és a narratív meshalimok nagyfokú stabilitását.174 Gerhardsson világossá teszi, hogy az evangéliumok, mint a Jézus-hagyományok gyűjtőhelyei, egyszerre intra muros (vagyis belső és kontrollált) tradíciók, és pedagógiai elvek alapján szerkesztett plurális beszámolók, melyek nem akarják elhallgattatni egymást.175 Sőt maga a hagyományozás folyamata, a tradíció és redakció állandó kölcsönhatásban létezett, mint a rabbik esetében, akik nem pusztán a hagyomány átadását, hanem értelmezését, sőt korrekcióját is elengedhetetlennek tartották.176 A tradíciótörténet leírásának az a komplexitása, mely Gerhardssonra jellemző, és melyet ő egyébként a ótaKOVÍa ion /.oyoű Lukácstól kölcsönzött fogalmával foglal össze,177 sokszor elvész az ellene irányuló leegyszerűsítő kritikákban.178 Gerhardsson munkássága az utóbbi időben több vita kapcsán is fókuszba került. Az egyik vita éppen merevnek bélyegzett hagyománytörténeti felfogásának egyik eleme, a memorizáció körül újult ki, a modern szocális-memória és általában az emlékezet működésével kapcsolatos kutatások megélénkülése nyomán.179 A szóbeli kultúrák hagyományozási szabályainak felismerése megtermékenyítően hatott az újszövetségi kutatás területén, élénk párbeszédet alakított ki az evangéliumi szövegek természeté170 Bailey, Kenneth A.: Middle Eastern Oral Tradition and the Synoptic Gospels, The Expository Times, 106. évfolyam, 1995, 363-367. 171 Gerhardsson: The Gospel Tradition, 34, uő„ Memory and Manuscript, 19kk, 41 k, 71-78, 79-84, uő., Tradition and Transmission, 37-40, uő., Origins, 79-91. 172 Ld. Neusner kritikáját fentebb. 173 Gerhardsson:The Secret of the Transmission, 5. 174 uő., 12. 175 Gerhardsson: The Gospel Tradition, 55. 176 Gerhardsson: Origins, 85. 177 uo., 82, uő., Memory and Manuscript, 234-245. 178 Erre az igazságtalan vádra Terence Mourmet is felhívja a figyelmet, Mourmet: The Jesus Tradition as Oral Tradition, 53. 179 Csak néhány frissebb kötet a legfrissebb vaskos irodalomból: Mclver, Robert E.: Memory, Jesus and the Synoptic Gospels, Society of Biblical Literature (Resources for Biblical Study 59.), 2011, Thatcher, Tom (ed.): Jesus, the Voice and the Text - Beyond the Oral and the Written Gospel, Baylor University Press, Waco, Texas, 2008, Barton, Stephen C. (ed.): Memory in the Bible and Antiquity: the Fifth Durham-Tübingen Research Symposium (Durham, September 2004), Mohr Siebeck, Tübingen, 2007. 50 Sárospataki Füzetek 20. évfolyam 2016-1
