Sárospataki Füzetek 20. (2016)

2016 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kormos Erik: A Súlyponti Modellezés exegetikai eljárásának gyakorlati alkalmazása. A Galata-levél teológiai súlypontjai

Kormos Erik szerzett Krisztusért. Ezt már Lucianusz egyházatya (2. sz.) is leírta.37 E mutatószónak van olyan asszociációs felhangja is, amely miatt nem szabad kihagyni a bővebb jelen­téstartalom közlését. A crnypa-ban képzettársítás útján benne lehet az a tény, hogy a rabszolgákra bé­lyeget sütöttek, különösen azokra, akik valamely templom tulajdonai voltak.38 Egye­sek még a templomi szolgák testére tetovált jelek lehetőségét is felvetik, ami jellem­zően az asszír vallásban volt jelen.39 A templom koncepciót erősíti a Gál 6,17 atíypa: asszociatív tényezőit több szempontból is lehet érvényesíteni.40 1) Intertextuális kap­csolatban áll az LXX Énekek 1,11-gyei, ahol egy bizonyos testen áthatoló ékszert jelent. 2) Intenzív troposz, amely esetében erős a képi képzettársítás,41 3) inflexiós morféma a Lk 4,5 otiypr|,-vel együtt, ahol negatív érzelmi reakciót indikál.42 Saját ford. RÚF l7A későbbiekben pedig senki se forduljon ellenem, mert én testi jegyként, mint valami ékszert, a Jézusért való bántalmazás sebeit vi­selem magamon. 17 Ezentúl senki se okozzon nekem fájdal­mat, mert én Jézus bélyegeit hordozom a tes­temen! Ha a aitypa-t troposzként kezeljük, érdemes megjegyezni, hogy a tüposz-antitü- posz mintájára troposz-antitroposz párhuzamot is megfigyelhetünk: Pál Jézus bélye­37 Bartha Tibor (szerk.): Keresztyén Bibliai Lexikon, 1. kötet, Budapest, Kálvin Kiadó, 1993, 743, „Jézus bélyege"címszó. 38 Erdős Károly: Pál apostolnak a Gaiatákhoz írt levele magyarázatára, Debrecen, A debreceni Theológus Gyülekezet kiadása kézirat gyanánt, 1951,129. 39 Rienecker, Fritz - Rogers, Cleon: A Linguistic Key to the Greek New Testament, USA, Michigan, Zondervan Publishing House, 1980, 520. 40 Vermes Géza szerint valószínűleg ennek köszönhető az alapvető különbség a Templom he­lyettesítésének ideiglenes vagy állandó jellegével kapcsolatos két tanítás között. Pál e kér­désben kifejtett teológiája nagyon hasonlít a qumrániak véleményéhez, ez aligha mondható véletlennek: a qumráni szimbolizmus, direkt vagy indirekt módon, de ismert volt Pál előtt. Ezt be is építette a spiritualitás és az istentisztelet kapcsolatába. Ugyanezt az észrevételt konk­rétan is megtehetjük a Galata 6,16-tal kapcsolatosan: „Isten Izraelje" fogalom használatával. Saját tanainak kialakításánál Pál követte a qumráni tekercsek tanításait, de ezt úgy tette meg, hogy azoknak e közben ellent is mondott. Lásd: Vermes Géza: Jézus és a judaizmus világa, Buda­pest, Osiris Kiadó, 1997,198-199. 41 Hans Brandenburg ezzel kapcsolatosan ezt írja: Pál már mindent elmondott, amit akart (Pau­lus hat gesprochen!), most már felmutat valamit; a Krisztusért vállalt sebeket, amivel nyoma- tékosítja az eddig elmondottakat. Lásd: Brandenburg, Hans: Der Brief des Paulus an die Galater, Berlin, Evangelische Haupt-Bibelgescaft, 1964,133. 42 Itt jegyzem meg, hogy olyan neves kiadvány, minta Von D. Dr. Hermann Cremer: Biblisch-theo­logisches Wörterbusch derNeutestamentlichen Gräzität. Zehnte, völlig durchgearbeite und viel­fach veränerte Auflage, meg sem említi, hogy létezik egy nyelvtani variánsa a szónak. Jelenté­sében nem közöl többet, mint bármely más kiadvány (durch Stechhen zeichnen, punktieren, tätowieren), viszont képez egy futurum igei alakot (otl?u a oTÍTu-ból) a szóból, amely lehető­séget teremt arra, hogy esetlegesen más derivátumokkal is összefüggésbe hozzuk a szót. Ez azonban a súlyponti modellezés szempontjából esetünkben nem alkalmazható. Lásd: i. m., 1020-1021. 100 Sárospataki Füzetek 20. évfolyam 2016-4

Next

/
Oldalképek
Tartalom