Sárospataki Füzetek 20. (2016)

2016 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Enghy Sándor: Miért lehetetlen a Bírák könyvének megértése a Massorah és az akcentusok nélkül? Ahogy ez a kezdeteknél eldől (Bír 1,1-3)

Enghy Sándor szöveg, Júda vezetését, sikereit és Izráel hibáját láttatva a honfoglalás folyamatában.51 Persze nem egyedül, amint azt a Simeonra való utalás története mutatja. Az is tanulságos, hogy a Weil általi lista pont ezt a két történetet köti össze, amint láttuk, csak a kérdéssel kapcsolatban: ■nb nbír 12 Jdc 1,1 rpoiKn Jdc 20,23 Mintha Weil is azt az összefüggést akarná az emlékeztető szavakkal kifejezni, hogy a YHWH-nak feltett kérdés a felvonulást illetően (ub nbír na) tulajdonképpen egy történet folytatása (t],oisn), az ígéreteket veszélyeztető események sorában, és ebben kell valamit tenni emberileg is. Az első esetnél maradva YHWH szerepét (rnrr iától) hangsúlyozza a szöveg Júdára (nbír rnirr) vonatkozóan, a későbbi harcok miatt, hiszen nincs más garancia a harcok végkimenetele szempontjából, mint az, hogy eldönttött tény a föld Júda kezébe kerülése: :fra yitjsrrnN "nna nan — Bír 1,2. Ez persze nem véletlen, hiszen O adja azt Júdának. Júda szerepének hangsúlyozása a folyamatokban ezen a ponton már fontos, amint azt majd a történelem mutatja. Amint Júda az ígéretek betel­jesedésében, Kánaán elfoglalásában itt YHWH meghatározó döntése szerint ('nni -Qal qtl) minősített helyet foglal el, úgy ez a döntése a későbbiekben is garantál­ja majd Júda szerepét az ígéretek folytatólagos kibontakozásában, s ennek törté­netét tekintve soha nem az emberi teljesítmény a lényeg, hanem YHWH tette.52 Ebben a kibontakozásban vizsgázott jól a nép, amikor a testvériségre, a nép egészére, valamint ezzel az ígéretekre leselkedő veszélyeket látva fordul YHWH-hoz: tik ]ű'Tpn na'Oi? nnnbrab ntób ppóisn - Bír 20,23. Ezért folytatódhat a testvériség gondolatával a következő Masorah, Júda és Simeon kapcsolatát hangsúlyozva: : b rnx pjJüfflb — Bír 1,3.53 A Héber Biblia egy­szer előforduló kifejezése kiválóan kifejezésre juttatja azt, ami a két törzs kapcso­latában specifikus a sorsvetéssel kiosztott területek54 tekintetében, hiszen a bnía 78 előfordulásából legtöbb a Józsué könyvében található (26), ahol sorvetéssel osz­tanak ki területeket a honfoglaláskor. A Bírák könyvében összesen háromszor találjuk a bnia-t, ebből kétszer egy versen belül (Bír 1,3), egyszer (20,9) pedig ab­ban a fejezetben, ahol a bűnös Gibeáról van szó, és a YHWH-nak feltett kérdés­51 „S. B. Gurewicz has noted that of the thirty-four verses in the introduction that recount the conquest (1:3-36), a full eighteen deal with the achievements of Judah (and Simeon), a situa­tion that clearly presumes a period during the Judean monarchy when Judah became leader of Israel...This "patent Judean tendentiousness," as it has been called by Moshe Weinfeld, pla­ces the responsibility for failures on the northern tribes or on external factors...A twofold emphasis thus emerges from the presentation of the conquest in Judg 1:3-36: the successes of Judah and the failures of Israel." - Mullen, E.T.: Judges 1:1-36, The Deuteronomistic Reintro­duction of the Book of Judges, The Harvard Theological Review, Vol. 77. No. 1.,Jan. 1984, 43,44. 52 „Israel tells its history not as human achievment but as divine gift."- Butler: i. m„ 20. 53 Elliger, K. - Rudolph:/, m., 399.; Ez a legújabb kiadású szövegben is Igy van. - Fernandez Marcos: i. m., 3. 54 „1. lot, cast to assign territory... 2. the assigned portion itself"-Clines, D. J. A. (ed.): The Concise Dictionary of Classical Hebrew, Sheffield, Sheffield Phoenix Press, 2009,64. 30 Sárospataki Füzetek 20. évfolyam 2016-4

Next

/
Oldalképek
Tartalom