Sárospataki Füzetek 20. (2016)

2016 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Enghy Sándor: Miért lehetetlen a Bírák könyvének megértése a Massorah és az akcentusok nélkül? Ahogy ez a kezdeteknél eldől (Bír 1,1-3)

Enghy Sándor

előtti nagyobb egységben a záqéf által meghatározott szakasz a döntő, és ezen belül ad hangsúlyt a pastá’: ATH

Ath TIP

ZAQ

Tip

Zaq PASH

Pash

qs-’rn pNirb» Txnb d'űbh jrpna rhixpb vm- lMóz 1,15.

Teljesen világos hát minden utalás a Bír 1,1-re nézve is a hangsúlyok tekintetében:

A Józsué halála utáni történetben már sokkal többet kell értenie a népnek ahhoz képest, ami Mózes halála után történt:

BBirvbx nyr lOKh mrp nap n«b rrte nn# 'rm - Józs 1,1. Nagy dolog volt ott és akkor, hogy a történet Mózes, az Űr szolgája halála után mehetett tovább, mert az Úr szólt. Ennél már csak az a nagyobb dolog a bírák korában, az adott tapasztalatok után C’inN ’rm), hogy Józsué halálát (yinrr nia) követően Izráel fiai valamit megértettek a történésekből, és ennek alapján intéztek kérdést YHWH-hoz

(ráxb rnrra bsoö’ az -ásra). Vagyis már nem YHWH-nak kellett újra megtenni az első lépést, mint Józsué halála után, a folytatásért, azért, hogy az általa elindított történelem továbbra is a kibontakozás útján haladjon, hanem már végre a nép is felismerte felelősségét a történelem alakulásában. A bírák korában már nem az a kérdés, hogy a nagy letargia, az Úr szolgájának, Mózesnek a halála feltartózathatja-e YHWH vezetésését, mert O bebizonyította, hogy nem. Józsué halála után, egy újabb korszak lezáródásával — és itt a pastá’ — már a nép megértése szempontjából van jelentősége a folytatásnak. Hogy beépültek-e a tanulságok a nép életébe, és váltak-e azok a folytatás szempontjából kiindulóponttá, és ők ebben a dologban vizsgáztak jól, amikor ők Izráel fiaiként (bínizr 73) kérdeztek (5bxam), és nem akárkit, hanem az Urat (rnrra). Minden részletre kiterjedően, fő és mellékhangsúllyal együtt, elég információt szolgáltatnak a hangsúlyjelek.

26 Sárospataki Füzetek 20. évfolyam 2016-4