Sárospataki Füzetek 20. (2016)
2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Nagy Réka: Szabó Miklós (1907-1982) kéziratos hagyatékának egyháztörténeti vonatkozásai
Szabó Miklós (1907- I 982) kéziratos hagyatékának egyháztörténeti vonatkozásai 1934-ben házasságot kötött Nagy Máriával, aki jómódú parasztcsalád gyermeke volt. A megkötött házasság nem váltotta be Szabó Miklós reményeit. Feleségében nem talált megértő társra, házasságukból gyermek nem született. Életének ez a meghatározottsága olyan sorseseményt6 jelentett, amely terveinek újrafogalmazását, a helyzethez alkalmazkodó életstratégia kidolgozását kívánta meg. A család, a gyermekek a hagyományos gazdálkodást folytató parasztság életében olyan erőforrást jelentettek, amelynek hiánya alapjaiban korlátozta a gazdasági lehetőségeket,6 7 de legfőképpen behatárolta lehetőségeinek körét. Életének ebben a helyzetében az írásban, az írott szövegek tartósságában ismerte fel a további éveinek értelmet adó tevékenységet. A második bécsi döntés fordulópontot jelentett a trianoni határozat értelmében kisebbségbe került magyar közösségek jelentős része számára. A köztudatban kis magyar világ megnevezéssel rögzült négy év eseményeit Szabó Miklós kéziratos hagyatékában részletesen dokumentálta. A második bécsi döntés híre 1940. augusztus 30-án este jutott el hozzá. A történelmi pillanatot versben örökítette meg. A Felszabadult magyarok hálaimája 1940. augusztus 30-án című verséhez a következő bejegyzést illesztette: „Megjegyzés e fent leírt 1940 Augusztus 30-ki vershez. Szerény véleményem szerint az eddigi verseimnek ez a koronája. Életemnek legszebb emlékéhez tartozik amidőn 1940 Aug. 30-án estére meghallottuk a Bécsi döntés hírét, hogy tudni ill. visszacsatoltak bennünket az anyaországhoz. S ez a történelmi nevezetességű örömhír úgy meghatott, hogy azon az éjszakán aludni sem tudtam és megfogamzatt bennem ez a vers, azaz hogy már kint a szérűn, ahol az örömhír ért, a cséplőgép faránál megkezdtem, akkor éjjel tovább folytattam és másnap reggel aztán papírra vetettem [...]” (SzM, Vadgyümölcsök I. 38—39.) Annak hírére, hogy a magyar hadsereg átlépte a trianoni határt, 1940. szeptember 3.-én ünnepi istentiszteletet tartottak, melyet további ünnepi alkalmak követtek. 1940. szeptember 8.-án vasárnap megérkeztek a faluba az új világ kezdetét jelentő magyar katonák, 1942. szeptember 27-én országzászlót és hősi emlékművet avattak a falu lakosai. Mindezek a meghatározó események — a környező településekhez hasonlóan — emlékezetes ünnepi alkalmakat jelentettek az emberek számára. Ezek az alkalmak megkívánták a helyzethez illő, a közösségi érzéseknek hangot adó verseket. Szabó Miklós ebben az időszakban keletkezett verseit ez az igény hívta életre, számos megmutatkozási alkalmat teremtve számára falujában és a környező településeken egyaránt. 1942-1943 között Szilágysomlyón raktárnokként dolgozott. A regionális központot jelentő városban szembesülhetett az ünnepi események sorozatát beárnyékoló háborús helyzet valóságával is, amelyet később a fronton is megtapasztalt. 1944 szeptemberének végén kapta kézbe katonai behívólevelét. Viszontagságos hónapok után, melyeket verseiben is dokumentál, 1945. március 29.-én Szombathelyen orosz fogságba esett. Ennek körülményeit, a sztálingrádi fogolytáborig vezető 6 Tengelyi László: Élettörténet és sorsesemény, Budapest, Atlantisz, 1998,43. 7 A gyerektelen családok kiszolgáltatott helyzetét mutatja be és értelmezi Túrái Tünde Szilágy- borzás (Bozie$, Románia) esetében. Túrái Tünde: Az életút végén, Szilágyborzási öregek társadalmi helyzetének vizsgálata, Kolozsvár, Kriza János Néprajzi Társaság, 2004 (Kriza Könyvek, 21), 89,97-99,119-121. 2016-3 Sárospataki Füzetek 20. évfolyam 45
