Sárospataki Füzetek 19. (2015)

2015 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Csorba Dávid: „Nagy a dolog rajtad, az idő pedig rövid hozzá.” A kora újkori kegyességi könyvek sport-felfogása

pedig külön Bethlen Gábor számára fordították le.4 Az angol uralkodó a hivatalát, mint „Isten tábornoka” kívánta betölteni „King of Great Britain”-ként.5 Számtalan teológiai traktátusán kívül, melyeket 1616-ban kiadott az összesített műveinek kötetében, 1618-ban készített egy rá kevésbé illő kiadványt Kings Majesties Declaration to His Subjects Concerning Lawful Sports to be used címen, mely rövidebben The Book of Sports néven híresült el az európai civilizációban6 Hollandiától Erdélyig, illetve Észak-Amerikában is, elannyira, hogy szerepéről és hatástörténetéről önálló monográfiát jelentett meg Robert W. Henderson.7 Sportellenes könyve, valamint udvari papjának, Lewis Bayly-nek a kegyességi kiadványa, a Praxis pietatis is hasonló megnyilatkozásokat tartalmaz, mindegyiket a moderált anglikán felfogás inspirálta.

De miért éppen a sporttal kapcsolatban kellett megnyilatkoznia a Stuart-dinasz- tia alapítójának egyéb könyvei mellett? A dohányzás korlátozásáról szóló munkája8 9 részben nemzetgazdasági, részben pedig tűzrendészeti okokból érthetően kaphatott támogatást már a híres 1666-os londoni tűzvészt megelőzően is (a 16—18. századi Debrecenben ugyanezért korlátozták különféle büntetésekkel a ‘duhánszipás’-t). Vagy a borivás ellen való felszólalás esetében elfogadható indok a korban egy rossz ómenként értelmezett katasztrófa, például az 1583-es londoni eset, amikor a Paris Garden nevű ‘public place’ (ennek rövidítése a pub) teteje bedőlt, és száz ember halálát okozta. Ez a kor szillogista logikája szerint egyértelműen a borozás miatt eshetett meg. A gyógyító eszközből hamar élvezeti szerré vált a kora újkori Európában a bor, konyak, dohány, kávé, kakaó, és ezek kapcsán értekeztek a tudósok a szenvedélybetegségről.4

A Book of Sports első lapjain az indoklás két faktort nevez meg: a szörnyűséges puritánok viselkedése elidegeníti az embereket a vallástól, és ez még akár a katolicizmus mételyébe is döntheti az egyszerű alattvalókat. A puritánizmus jelszava, a praxis pietatis, a kegyesség gyakorlása ugyanis valóban testi erőfeszítést igényelt, de nem az

„Nagy a dolog rajtad, az idő pedig rövid hozzá." A kora újkori kegyességi könyvek sport-felfogása

4 Szepsi Korotz György [ford.], BotaiAixov öwpov. Az angliai, scotiai, franciái es hiberniai első Jacob kiralynac, az igaz hitnec otalmazojanac etc. fia tanításáért irtt királyi ajandeka [...], Oppenheim, Gallér, 1612 (RMNy 1038). A műfajhoz Id. Hargittay Emil: Gloria, fama, literatura. Az uralkodói eszmény a régi magyaroszági fejedelmi tükrökben, Bp., Universitas, 2001 (Historia Litteraria, 10).

5 Szántó György Tibor: Anglikán reformáció, angol forradalom, Budapest, Európa Könyvkiadó, 2000,189,193.

6 James I.: The Kings Maiesties declaration to his subiects concerning lawfull sports to be vsed, London, Norton and Bill, 1618 (STC [2nd ed.] 9238.9), 9; illetve: Charles L: The King's Majesty's declaration to his subjects concerning lawful sports to be used, London, Barkerand Bill, 1633 (STC [2nd ed.] 9254.7), 9.

7 Henderson, Robert William: The King's Book of Sports in England and America, New York, Public Library, 1948.

8 James L: A counterblaste to tobacco, London, Barker, 1604 (STC [2nd ed.] 14363).

9 Sandgruber, Roman: Bittersüße Genüsse. Kulturgeschichte der Genußmittel, Wien - Köln - Graz, Böhlau, 1986, 11, 28, 59, 91. Vö. von Birken, Sigmund: Die trockene Trunckenheit (Nürnberg, 1658), (hrsg.) von Pörnbacher, Karl, München, Kösel, 1967. Magyarországi vonatkozásban Id. Tóth István György, A magyar művelődés a kora újkorban, in Magyar művelődéstörténet, (szerk.) Kósa László, Budapest, Osiris Kiadó, 2000. (Osiris tankönyvek), 164-165.

2015-4 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 81