Sárospataki Füzetek 19. (2015)
2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Rácsok Gabriella: Teológia és film
Rácsok Gabriella veset vagy semmit sem tudnak a Szentírásról vagy arról, hogy mit hirdet az egyház. Szerinte akármilyen idegenek legyenek is ezek a formák, nyelvezetük az igaz igék, az Isten országa példázatainak nyelvezete.84 Loughlin mindezek alapján arra biztat, hogy a mozgókép számunkra idegennek tűnő más igéit ne hagyjuk figyelmen kívül. Előfordulhat, hogy csak visszhangozzák a jézusi példázatokat, talán éppen kifordítva azokat, de az is megtörténhet, hogy a barthi értelemben vett Isten országa példázatainak történeteivel vagy képeivel találkozunk bennük, általuk.85 3.3. A film mint képzeletbeli utazás A film és teológia egymással való viszonyával kapcsolatban Pope a képzelet fogalmát veszi kiindulásul, melyet a teremtett rend részeként az ember arra való képességének tekint, hogy olyan fogalmakat és (gondolati) képeket alkosson, amelyek segítik önmaga és a világ értelmezését. A Brunner-Barth vita fogalmi készletét felhasználva John MclNTYRE-ral86 és Garret GREENnel87 egyetértve Pope a képzeletet megfelelteti azzal a kapcsolódási ponttal (Anknüpfungspunkt), melyen keresztül Isten - megelőző kegyelme és a Szentlélek jelenléte révén - kapcsolatba lép az emberrel, és lehetővé teszi, hogy az ember Őt megismerhesse.88 McIntyre szerint a képzelet nemcsak a világban lévő dolgok azonosítását, hanem azok esetlegességének felismerését is szolgáló képességünk. Másképpen megfogalmazva a képzelet segíti az ember eszkatológiai orientálódását, annak felismerését, hogy az „ahogyan a dolgok vannak”, nem az egyetlen lehetséges mód, ezáltal pedig az alternatívák és a megvalósulásuk érdekében tehető lépések elképzelését. Ez Isten ajándéka, mely „képessé tesz arra, hogy teljesen nyitottak és befogadóak legyünk az iránt, ami körülöttünk van, és az iránt is, ami a jelen szituáció folytatása lehet.”89 Green a kijelentés Anknüpfungspunktjának a képzelettel való azonosítását azzal egészíti ki, hogy az a közvetlen látás hiányában a Szentírás képeire támaszkodik. Ennek megfelelően „paradigmatikus képzeletről” beszél, mivel a képzelet hű marad a Szentírásban található paradigmákhoz, irányadó képekhez.90 Megállapítja, hogy a képzelet „kifejezetten keresztyén tartalma nem abból a tényből fakad, hogy elképzelünk, hanem abból, hogy mi az, amit elképzelünk. A keresztyén képzelet - mint minden más emberi képzelet - azokra a paradigmákra támaszkodik, amelyeknek köszönheti formáját és tartalmát. Green ugyanakkor különbséget tesz Is84 i.m., 125. Barth elemzéséhez még visszatérünk az 5. fejezetben. 85 Loughlin, Alien Sex..., xiv. 86 John McIntyre, Faith, Theology and Imagination, Edinburgh, The Handsel Press, 1987. 87 Garrett Green, Imagining God: Theology and the Religious Imagination, Grand Rapids, Ml, Eerd- mans - Cambridge, 1998, 34. 88 Pope, Salvation in Celluloid, 43-50. 89 McIntyre, Faith, Theology and Imagination, 75. McIntyre egészen odáig elmegy, hogy a Szent- leiket a világban, az emberi életekben, szavakban és tettekben munkálkodó isteni képzelettel azonosítja, i. m., 64. 90 Green, Imagining God. ..,145. 76 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 2015-1
