Sárospataki Füzetek 19. (2015)
2015 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Fodorné Nagy Sarolta: Megmarad a szeretet. Életképek az aradi vértanúkról és özvegyeikről
Fodorné Nagy Sarolta dett be. Damjanich parancsnoka — későbbi hóhéra —, Haynau többször vendégeskedett otthonukban. Damjanich szerb származása ellenére büszke volt magyarságára; házasságukban ő vezette be, hogy otthon magyarul beszéljenek egymással: „Miért beszél maga mindig németül - figyelmezette Emíliát — hiszen ez Magyarország, s mi magyarok vagyunk. ” 1848 áprilisában szóváltásba keveredett a magyarokat szidalmazó Haynau altábornaggyal. Haynau valószínűleg előre kigondolt tervvel délelőtt bement az ügyeletes szobába, ahol minden bevezetés nélkül elkezdte szidni a magyarokat-’, mire Damjanich védelmébe vette a bántalmazottakat. Haynau sarkon fordult, de nemsokára parancsot küldött Damjanichnak, hogy este hat órakor induljon Olaszországba harcolni. Erről Damjanichné így számolt be: „1848. április 4-én férjemnek szolgálati napja volt. Haynau, ki is felment a hivatalos helyiségbe, indulatosan kiabált, hogy: die Rebellen, die Hunde, Lumpen, Betyárén1, ily címeket adott a magyaroknak, férjem elibe állt, és kikérte, hogy ő mint magyar nem tűri, hogy jelenlétében ily neveket osztogasson. Mindezt nem tőle hallottam, mert ö soha katonai dolgokat velem nem közölt, azt mondta, hogy felesége vagyok, de nem katona-asszony. Hogy kapott-e indulási parancsot, nem tudom, mikor hazajött egy órakor, elmondta, hogy kellemetlen szóváltása volt Haynauval, mivégett ö megparancsolta, hogy ő hat órakor elutazzon Olaszországba, ahol ezrede az ellenség előtt áll. ’2 3 A fékezhetetlen erejű, lobbanékony természetű kemény katona gyengéd levelekkel vigasztalta otthon maradt fiatal hitvesét. „Egészséges és jókedvű vagyok __ jól vagyok, légy nyugodt, nem mindenki hal m eg, aki a harcmezőre vonul, és aztán tudod, hogy nékem százhúsz évig kell élnem!... Ismered fizikai alkatomat, tehát ne is gondolj arra, hogy beteg lehetek; __a halálról nem is lehet szó. Es erre valóban még soha sem is gondoltam”... M ialatt te mindent ilyen feketén képzelsz, addig én mint katona jól érzem magam. ...4 Másik levelében így ír: „Bízzál az Istenben, s ne légy hát szomorú, mert ha haza megyek és rosszulfogsz kinézni, haragudni fogok. ’5 A szeretet erősít, bátorít, vigasztal, és közben erősödik, bátorodik, vigasztalódik. Nem terheli meg fölöslegesen a maga helyzetével szeretteit. Nem sajnáltatja magát, ha nincs rá oka. Meri kimondani, hogy minden rendben. Talán még helyzetét felülmúló módon tréfál is, hogy felvidámítsa azt, akit szeret. 2 Hamvay, i.m., 20. 3 Damjanich Jánosné levele Hamvay Ödönnek. 1903. in: Katona, i.m., 249. 4 Hamvay, i.m., 31-34. 5 Csernovics Emília, http://oktober6.kormany.hu/damjanichne-csernovics-emilia. 2015. november 17.11h 110 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 2015-4