Sárospataki Füzetek 19. (2015)

2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Oláh Róbert: Kaposi Juhász Sámuel és ifjabb Csécsi János arcképeinek forrása és hitelessége

Kaposi Juhász Sámuel és ifjabb Csécsi János arcképeinek forrása és hitelessége

nálat miatt a rajzokon, metszeteken, festményeken megörökített személyek azonosításához többnyire nincs lehetőségünk összehasonlításra.

Az okokat ezúttal is a hazai nyomdászat sajátos helyzetével magyarázhatjuk: ha nagy nehézségek árán meg is jelenhetett nyomtatásban egy mű, nem állt rendelkezésre metsző, aki élethű ábrázolást készíthetett volna az auktorról. A magyar szerzőktől külföldön megjelent munkák esetében pedig a metszet elkészítéséhez szükséges anyagi forrás hiányát említhetjük. Szabó András feltételezi továbbá, hogy a nyomdatechnikai hiányosságok mellett a 17. század második felében azért sem készült több portré a protestáns értelmiségről, mivel a „puritanizmus nem kedvezett a műfajnak”.11 Ezzel szemben a tehetősebb református nemesség körében kevésbé ódzkodtak az önreprezentációtól, s annak részeként számos ábrázolás született. Az uralkodói szerepkörből adódóan átlagon felüli gazdagsággal tárul fel az erdélyi fejedelmek arcképcsarnoka, Bethlen Gábor portréit például megtaláljuk a külföldön nyomtatott históriák lapjain, valamint különböző vert érmein.12 Nem törvényszerű ugyanakkor, hogy akár csak a szűkebb értelemben vett fejedelmi család tagjainak vonásait ismerjük: a pataki Kollégium jeles patrónáját, Lorántffy Zsuzsannát megörökítő, illusztrációként számtalanszor közölt festmény hitelességével kapcsolatban is felmerült, hogy eredetileg talán a bázeli Wibrandis Rosenblattot (1504-1564) ábrázolta.13

A református értelmiségről különböző technikával alkotott festmények jórészt csak a 18. század első harmadától szaporodtak meg, vagy legalábbis ettől kezdve ismerünk példákat a mai múzeumi állományokból. Debrecenben Maróthi György (1715-1744) volt az első professzor, aki hosszú peregrinációja idején Zürichben Marti Leon Zeügerrel elkészíttette portréját14, ám a század végéig is csak néhány jelentősebb tanáregyéniségről maradt fenn kép (Sinai Miklós, Hatvani István, Budai Ézsaiás).

* * *

A Debreceni Egyetem Néderlandisztika Tanszéke szervezésében 2012. április 19-20-án Debrecenben megrendezett Magyarország és Németalföld kapcsolata a

Jobbjukban barna bőrkötéses Biblia, a háttérben a szenvedésükre utaló evezősgálya úszik a tengeren.

" Szabó András, A szerző arcképe: Portré és irodalom a magyarországi protestáns késő humanizmusban = Ghesaurus tanulmányok Szentmártoni Szabó Géza hatvanadik születésnapjára, szerk. Csörsz Rumen István, Bp., rec.iti, 2010, 564.

12 Lásd: Gyulai Éva, „Nézd meg ezt sok ország népe, Bethlen Gábornak ez képe": Bethlen Gábor ikonográfiái reprezentációja = Bethlen Gábor képmása, szerk. Papp Klára, Balogh Judit, Debrecen, Debreceni Egyetem Történelmi Intézet, 2013 (Speculum historiae Debreceniense, 15), 251-270.

13 Lásd: Szentmártoni Szabó Géza, Wibrandis Rosenblatt min t torán tffy Zsuzsanna, I roda I o m is me ret 2000/2-3, 102-106. Elmélete szerint a címerek hasonlósága miatt azonosíthatták a festményen szereplő, 16. századi német polgári viseletbe öltözött hölgyet a református egyház bőkezű nagyasszonyával.

14 Tóth Béla, Maróthi György, Debrecen, 1994,69-70.

2015-1 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 47