Sárospataki Füzetek 19. (2015)

2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Oláh Róbert: Kaposi Juhász Sámuel és ifjabb Csécsi János arcképeinek forrása és hitelessége

Oláh Róbert kora újkorban című konferencia előadásainak szerkesztett változatát közreadó kö­tetben két portré is napvilágot látott, amelyek a Sárospataki Református Kollégi­um egykori tanárait ábrázolják.15 A képek alkotóit ismerjük, színvonaluk változó, s feltétlenül hiteles ábrázolásként hatnak az egykor élt értelmiségiekről. Kronológiai sorrendben az elsőt, Kaposi Juhász Sámuelnek (1660-1713),16 a Gyulafehérvárra menekült Kollégium17 professzorának képét Csorba Dávid kö­zölte18 Kaposi Heidelbergi Kátéhoz írott magyarázatának a pataki Tudományos Gyűjteményekben található kéziratos másolata alapján. A portrét a felirata szerint 1722. április 30-án „metszette” (helyesebben: rajzolta)19 Szathmári M. János, aki 1717. június 21-én iratkozott be a marosvásárhelyi kollégiumba. Két alkalommal volt köztanító (praeses), majd seniorrá választották,20 1722. augusztus 13-ától a franekeri akadémián tanult21. Az 51 éves Kaposit ábrázoló22 kép még 1701-ben készülhetett (nagyjából Szathmári születése körül), így léteznie kellett egy má­sik kéziratos példánynak is, amit a vásárhelyi senior lemásolhatott. Amennyiben Szathmári Gyulafehérváron kezdte tanulmányait (majd együtt vándorolt az isko­lával), még láthatta a professzort, akinek 1700-tól haláláig „egymagának kellett gondoskodnia népes intézete minden tagjának szellemi és anyagi táplálásáról”.23 Ám ha Szathmári kizárólag Marosvásárhelyen diákoskodott, akkor feltehetően sosem találkoztak. 15 Történetek a mélyföldről: Magyarország és Németalföld kapcsolata a kora újkorban, szerk. Bozzay Réka, Debrecen, Printart-Press Kft., 2014. 16 Kaposi a pataki Kollégium diákjaként követte iskoláját az exiliumba Debrecenen és Kolozs­váron át Gyulafehérvárra. Rövid ideig szülővárosában, Rimaszombatban rektorkodott, majd 1681 és 1688 között Utrechtben és Leidenben tanult, de eljutott Angliába is.Teológiai doktori fokozattal tért haza, hogy egykori alma materét szolgálja haláláig. Lásd: Csorba Dávid, Kaposi Juhász Sámuel, „az európai utas" és peregrinációja a naplója alapján = Történetek a mélyföldről: Magyarország és Németalföld kapcsolata a kora újkorban, szerk. Bozzay Réka, Debrecen, Prin­tart-Press Kft., 2014,121 -122. 17 A Sárospatakról elüldözött Kollégium 1672-től 1716-ig Gyulafehéváron, majd Marosvásárhe­lyen működött, ahol a helyi gimnázium (összeolvadva a megmaradt patakiakkal) 1718-ban emelkedett kollégiumi rangra. 1703/1704 folyamán Patakra is visszatért a diákok egy csoport­ja és id. Csécsi János vezetésével újraindult a tanítás. 18 Csorba Dávid, Kaposi Juhász Sámuel, „az európai utas” és peregrinációja a naplója alapján = Történetek a mély földről: Magyarország és Németalföld kapcsolata a kora újkorban, szerk. Bozzay Réka, Debrecen, Printart-Press Kft., 2014,117. 19 „Johannes Szathmari Sculpsit Anno D(omi)ni MDCCXXII 30 Aprilis". A rajz valójában tussal ké­szülhetett. 20 A marosvásárhelyi Református Kollégium diáksága 1653-1848, bev.ToNK Sándor, Szeged, JATE, 1994 (Fontes rerum scholasticarum, 6), 55. 21 Bozzay Réka, Ladányi Sándor, Magyarországi diákok holland egyetemeken 1595-1918, Bp., ELTE Levéltára, 2007 (Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban, 15), 797. 22 „Sámuel Kaposi S(acro) S(anctae) Theo(logiae) Doctor et lllust(rissime) Col(legii) S(aros) P(ata- chinae) Albensis Professor Fructuosissimus An(n)o Milles(im)o Septingentes(im)o Primo". 23 Koncz József, A Marosvásárhelyi Evang. Reform. Kollegium története, Marosvásárhely, Kollégi­um, 1896, 136. 48 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 2015 -1

Next

/
Oldalképek
Tartalom