Sárospataki Füzetek 19. (2015)

2015 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Fodor Ferenc: A prófétai lelkülét mint a lelkészi identitás meghatározója

A prófétai lelkűiét mint a lelkészt identitás meghatározója

fécia hitelességéért való kezességvállalás jeleként adták át. Aki ilyennel rendelkezett, az illető fölött rendelkezési joggal bírt és adott esetben felelősségre vonhatta. E szimbólumok összefüggésben voltak a prófétai képességgel is. Megsemmisítésük a próféta vitalitásának megsemmisítését jelezte.7

Preußtesz említést arról, hogy a Kr. e. XI. századból származó Wen-Amon úti beszámoló Bibloszban, a szír kikötővárosban felbukkanó extatikus prófétákról ad hírt.8

Buddha kegyessége és igehirdetése alapján misztikus volt, amit nem elhívás, hanem megvilágosodás útján nyert el, s mint ilyen nem prófétai szót hirdetett. Fontosnak tartotta azonban, hogy a sötét világban a halhatatlanság dobszavát halhatóvá tegye.9

A görögök is ismerték a prófétaságot, jóllehet mást értettek alatta, mint az Ószövetség. Fascher kutatásai szerint görög területen a próféták három csoportja különböztethető meg. 1. Az ősidők legendás alakjai (pl. Orfeusz, Museusz, Epimenidész, és a Szibillák). 2. A szépirodalom látói, mint Teiresziasz, Kasszandra. 3. Templomi próféták, akik konkrét kérdésekre adtak választ. Nem a jövendő megjelenítői voltak (azok sokkal inkább a pánié te; voltak). Amit tudtul adtak, az ünnepeken a lepo<; loyóg, amivel a nagyobb szentélyek rendelkeztek, eredetük magyarázatát és legitimációját hitték benne. Ami a görögök által ismert prófétákat ószövetségi prófétáktól megkülönböztette, az Fascher meghatározásával szólva a személytelenség és a történe- tietlenség (Ungeschichtlichkeit).10

Izisz és Szeráfisz prófétái Rómában valójában papok voltak.

Mohamed rasül, küldött volt, akit a Korán a „próféták pecsétjének’11 nevez (Szára 33,40). Azt jelenti, hogy ő zárja le az előtte élt próféták sorát, beleértve az ó- és újszövetségi prófétákat is. van der Leeuw utal rá, hogy a mohamedánok különbséget tesznek a „szentek” és a „próféták” között. A próféta az óvó, aki döntő módon ismerteti a törvényt. Amit követelni lehet rajta, az őszinteség az üzenete átadásakor.12 De az Ószövetség is tud arról, hogy a prófétai jelenség nem korlátozódik Izraelre, illetve az

7 Hutter, Manfred: Religion in der Umwelt des Alten Testaments, Babylonier, Syrer, Perser, Stuttgart, Berlin, Köln, Verlag von W. Kohlhammer, 1996.172.

8 Preuss, Horst Dietrich: Theologie des Alten Testaments, Band2., Israels Weg mitJHWH, Stuttgart, Berlin, Köln, Verlag W. Kohlhammer, 1992. 74. k.

9 „Világosságra ébredtem, lehűltem és kihamvadtam.

Benáreszbe megyek, s útnak indítom a Tan kerekét.

A vak világban döndüljön halhatatlanság dobszava!" (Majjh. Nik. 26).

10 Bertholet szócikke a,,Propheten"címszóról, in (hrsg.) Gunkel, Hermann és Zscharnack, Leopold: Die Religion in Geschichte und Gegenwart, (RGG2), IV. Bd. Tübingen, IV. Band Verlag von J. C. B. Mohr (Paul Siebeck) 1930.1531. k.

” A hatam an-nabiyin Horovitz értelmezésében annyit jelent, mint aki hitelesíti, igazolja a prófétákat („der Begiaubiger der Propheten"). In Horovitz, Josef: Koranische Untersuchungen, Studien zur Geschichte und Kultur des islamischen Orients, Berlin, Lepzig, Walter de Gruyter & Co., vormals G. J. Göschen'sche Verlagshandlung, J. Guttentag, Verlagsbuchhandlung - Georg Reimer - Karl J. Tübner - Veit & Comp., 1926. 53.

12 Van der Leeuw, Gerardus: Phänomenoligie der Religion, Tübingen, J. C. B. Mohr (Paul Siebeck), 1977.107 §, 763.

2015-4 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 29