Sárospataki Füzetek 19. (2015)
2015 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Fodorné Nagy Sarolta: A tehetséggondozás és differenciálás bibliai-teológiai alapjai pedagógiai-pszichológiai kitekintéssel
Fodorné Nagy Sarolta dig kellene.”42 A legjobb egyetemek előadói mondják, hogy a legjobb diákokat még egyetemi éveik alatt szerződtetik a legnagyobb nemzetközi cégek, és csak később döbbennek rá, hogy külön pszichológust kell alkalmazni hozzájuk, mert emberileg — szépen szólva — nem állják meg helyüket. Az orvos nem tud bánni a betegekkel, a vezető ostobán viselkedik beosztottaival. A tudás nem elég — írja nem nyújt boldogságot. A bölcsesség sokkal jobb eszköz a célok eléréséhez, értelmes és felelős döntések meghozatalához értékkészletet biztosít, széles utat nyit egy harmonikusabb világhoz. Ezért nem csak arra kell tanítanunk tanítványainkat, hogy tényekre emlékezzenek, sőt nem is csak arra, hogy kritikusan vagy akár kreatívan gondolkodjanak az adott témáról, hanem bölcsen! Nem csak az lényeges, hogy mit gondolunk, hanem az is, hogy hogyan gondolkozunk!43 A bölcsesség „csendes tudás” (Sternberg), „amely a.) megválogatva kódolja az új információkat, amelyek szükségesek az egyén céljai szempontjából, b.) megválogatva hasonlítja az új ismeretet a régihez, ellenőrizve, hogy az új hogyan illeszthető a régihez, c.) megválogatva kapcsol tissue ismeret-elemeket úgy, hogy egy rendezett egészbe építi össze.”44 45 A bölcsesség egyensúlyt teremt az egyéni, az egyének közötti, és az egyéneken túli érdekek között rövid és hosszú távon. Sternberg kifejti, hogy a szakértelem fejlődésében a metakogníció az első és legfontosabb elem, amely viszont szorosan összefügg a bölcsességgel.43 Kutatásai azt igazolják, amit az egyszerű ember is megtapasztalhat: a megismerési és megértési képesség határozottan javul, ha Isten megismerésén tájékozódik. A bölcsesség különösképpen összefügg az intelligencia analitikus, kreatív és gyakorlati megnyilvánulásaival.46 47 Az okos, de nem bölcs embert Sternberg így jellemzi: • egocentrikus — azt gondolja, hogy a világ körülötte forog; • hamisan optimista — azt gondolja, hogy minden ötlete jó; • tévesen mindentudó — azt gondolja, hogy mindent tud; • ostobán mindenható — magának tulajdonít olyan hatalmat, ami nem az övé; • sajnálatosan sebezheteden — azt gondolva, hogy bármit tesz, senki nem érintheti egyetlen ujjal sem; • etikailag elkötelezetlen — azt gondolva, hogy az etika csak másokra vonatkozik, rá nem.4 Nem hallgathatunk tehát, és a tehetségkutatáshoz az egyháznak is hozzá kell adnia a maga részét: a bölcsesség tanítását! Fájlalni való, hogy a bölcsesség témáját sem, és a bölcs gondolkodás módját sem tanítjuk, pedig minden lehetőségünk adott lenne hozzá. 42 Sternberg, Robert J.: Reform Education Teach Wisdom and Ethics, Phi Delta Kappan. Vol. 94, Apr 2013, Issue 7. 44. 43 Sternberg, Robert J.: Why... i.m., 237. 44 Sternberg, Robert, J.:, Why..., i.m. 232. 45 Sternberg, R. J. et al.: All testing is dynamic testing. Issues in Education. Vol. 7, 2001, Issue 2. 46 Sternberg, Robert J.: Why... i.m., 233. 47 Sternberg, Robert J.: Reform, i.m., 45. 50 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 2015-3
