Sárospataki Füzetek 19. (2015)
2015 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Fodorné Nagy Sarolta: A tehetséggondozás és differenciálás bibliai-teológiai alapjai pedagógiai-pszichológiai kitekintéssel
A tehetséggondozás és differenciálás bibliai-teológiai alapjai pedagógiai-pszichológiai kitekintéssel Az emberek erőszakos vegyítése, az egyenlőség hangoztatása mögött hamis szándékok húzódhatnak. Az emberek nem egyenlők. Tálentumaik sem. Van, aki öt tálentumot kapott, van aki kettőt, van aki egyet. Pál apostol különbséget tesz a Krisztus test tagjai között, minthogy a test tagjai sem egyformák. A szem, a fül, s egyáltalán a test metaforája világosan mutatja, hogy az emberek közötti különbözőség létezik, de az nagyon lényeges, hogy mindegyik nélkülözheteden az egész test számára, és együtt alkotják az egészet. Ezt a különbözőséget nem csak figyelembe vehetjük, hanem kötelességünk figyelembe venni, és úgy segíteni a gyermekeket, hogy Isten rájuk szabott tervét be tudják tölteni. Az uniformizálás, az arctalanság, a tömegjelenségben való gondolkodás nagyon messze esik Isten gondolatától. A TEHETSÉG KIBONTAKOZÁSÁNAK AKADÁLYAI Boda István a XX. század elején élt jeles tudósunk tárgyalja, hogy a legérdekesebb kérdés a tehetség kibontakozásában nem is a fejlődés, hanem az akadályok kérdése. Az akadályok közül pedig jószerivel csak egyeden egyet nevez meg, s ez az értelemelle- nesség. „A közösségi életfejlődéseknek rendszerint alacsonyrendűekül maradásában a legigazibb bűnös az értelemellenesség. [...] a közösségi életnek általában értelemellenes megszervezése és a tudatos embervezetésnek alacsonyrendűsége. [...] A helyes gondolatoknak és cselekedeteknek mások részéről el nem ismerése vagy éppen gáncsolása, megvetése, elbuktatása. [...] A lélekben benne rejlő nagy fejlődésértékek tiszta érvényesülését maga a% ember akadályozza meg.”39 Ha ezt objektív akadálynak tekintjük, akkor hozzátehetjük, hogy a másik, szubjektív akadály a passzivitás (cselekvésben: tétlenség/ lustaság és szóban: a némaság). Kutatások igazolják, hogy a tehetség gyakran nagyon kedveződen gyermekkorban talál táptalajra, gyakran nagyon kedveződen örökletes hajlamok között, s gyakran nagyon kedvezőtlen belső személyi adottságok ellenére keresi önkifejeződését.40 Ezekben tehát nem lehet általánosan érvényes akadályt látni. A sebzettségből tehetség fakadhat, mintegy a sebzettséget dolgozza fel sokszínű módon a személyiség. A BÖLCSESSÉG, „AMIT AZ ISKOLÁBAN TANÍTANI KELLENE” A bölcsesség a mai tehetségkutatás kiemelt tényezőjévé vált. Robert Sternberg egyenesen azt írja, hogy a bölcsességet az iskolában tanítani kell.41 „Világos, hogy a diákok egyre okosabbak, egyre többet tanulnak. Éppen ennyire világos, hogy nem teszünk lépéseket azért, hogy több bölcsességre és jobb etikára tanítsuk őket. Pe39 Boda István: i.m., 24-26. 40 vö.: Mirnics Zsuzsa: A tehetség mibenlétére vonatkozó koncepciók: elméleti háttér, in Bagdy Emőke - Kövi Zsuzsa - Mirnics Zsuzsa: A tehetség kibontakozása, (h.n.), Helikon, 2014,47. 41 Sternberg, Robert J.: Why schools should teach for wisdom: the balance theory of wisdom in educational settings. Educational Psychologist, Academic Journal, Vol. 36, Fall 2001, Issue 4, 237. 2015-3 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 49
