Sárospataki Füzetek 19. (2015)
2015 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Fodorné Nagy Sarolta: A tehetséggondozás és differenciálás bibliai-teológiai alapjai pedagógiai-pszichológiai kitekintéssel
A tehetséggondozás és differenciálás bibliai-teológiai alapjai pedagógiai-pszichológiai kitekintéssel Jézus azt mondja: „azért jöttem, hogy e világra tüzet bocsássák” (Lk 12,49). Az evangélium ez a tűz. A tűz erőszakosan változtatja meg a dolgok képét.33 Az evangélium hatalma alatt végzett hivatásoktól is változik a „dolgok képe”. A tanítványok nem helyezhetik nyugalomba magukat, munkálkodniuk kell, mert Jézustól is ezt tanulták, aki az Atyától ezt látta: „Az én Atyám mind ez ideig munkálkodik, én is munkálkodom” (Ján 5,17). b.) Kinek-kinek képessége szerint - a differenciálás A példázat szerint a gazda „az egyiknek adott öt talentumot, a másiknak kettőt, a harmadiknak pedig egyet, kinek-kinek képessége ssprint, és elment idegenbe” (Mt 25,15). A tehetséggondozásnak egyik legelső lépése a megkülönböztetés. Illik tiltakozni ellene, és szegregációval bélyegezni azokat az iskolákat vagy osztályokat, amelyek megkülönböztetett pedagógiai figyelemmel kezelnék a tehetséges fiatalokat. Mennyire bibliai ez a tiltakozás a szétválasztás ellen? Nos, semennyire. Ha az ószövetségi gyökerekhez visszalépünk megalapozott „igazolásért”, ott is azt látjuk, hogy a megkülönböztetés, szétválasztás Isten rendjébe illik. A teremtéstörténet egyik legjellemzőbb kifejezése a differenciálás, szétválasztás. Az ember teremtéstörténetében azt olvassuk: „Az Úr Isten azt az oldalbordát, amelyet kivett az emberből, asszonnyá formálta” (lMóz 2,22). Boross Géza hívja fel rá a figyelmet, hogy itt az „építés” kifejezés található, és az építés azzal kezdődik, hogy Isten férfiúvá és nővé differendálja az embert.34 35 Különbözőségükből fakad majd az új élet. De az ember teremtését megelőzően is megjelenik a szétválasztás gondolata. Isten szétválasztja a különböző elemeket egymástól: a világosságot a sötétségtől, az égbolt feletti vizeket a föld vizeitől, a nappalt az éjszakától (Gén. 1,4 6.7. 14.18.). A különböző nemű dolgok szétválasztása és az együvé tartozó dolgok összerendezése az egyik legjellemzőbb teremtési mozzanat. Eszerint „a teremtő Isten inkább a rendelésnek az Istene, mint mitológiai értelemben felfogható létrehozó- Teremtő, de teremtéséhez döntően hozzátartozik az együvé tartozó elemek együvé rendezése és a többitől való szétválasztása. Minden alkotásnak ez az alapja: a rendezés, a lényegük szerint együvé tartozó dolgok csoportosítása.36 A zseni egyik jellemző vonása éppen az elemző-differenciáló érzék, amelynek során sok, világosan és élesen elkülönített elemet jól tagol, egységbe rendez, és nagyszerű szintézisbe hoz.37 33 Kálvin, János: i.m., 45. 34 Boross Géza: Biblia és gyülekezetépítés, Budapest, KREHTK, 1998, 8. 35 Ottzen, B. in: Botterweck, G. J. - Ringgren, H. - Fabry J.: Theologisches Wörterbuch zum Alten Testament, Kohlhammer Verl., Stuttgart, 1971, 518kk. 36 Molnos Angéla hangsúlyozta ezt nagyon gyakran, hogy a nyelveket is szét kell választani, és ne „zagyva-nyelven" beszéljünk. Ha angolul beszélünk, angolul gondoljuk és mondjuk, de ha magyarul, akkor magyarul, magyar kifejezést találva a gondolatoknak. Érvelése: a világos nyelvi különbségtétel szülhet világos gondolatokat és fordítva! 37 vö.: Boda István: A személyi magasrendűség kibontakozása, Budapest, Új Élet féle kiadás, Studium Főbizománya, (é.n.), 22. 2015 - 3 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 47
