Sárospataki Füzetek 19. (2015)
2015 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Fodorné Nagy Sarolta: A tehetséggondozás és differenciálás bibliai-teológiai alapjai pedagógiai-pszichológiai kitekintéssel
Fodorné Nagy Sarolta emberben!”22 Ez a gyönyörködés játékra hív. A bölcsesség játékra hívja az embereket, szinte mintha az emberek a legjobb játszótársai lennének.23 így tudunk önfeledt örömmel alkotni. „Az ember csak valami olyannal játszhat, ami vele is játszik. A semmivel nem tud játszani.”24 25 A bölcsesség Isten földjén játszik, ahol otthon érzi magát. „Hogyan játszhatnék, ha idegen földön vagyok?”23 idézi a néger spirituálét Moltmann. A boldog alkotáshoz otthon-érzés kell. Az idegen, rideg, diktatórikus közeg megöli az alkotókedvet. A „játszás” mozzanatában több, a játékkal kapcsolatos jelentéstartalom húzódik meg: nevetni, mosolyogni, tréfálni, táncolni, szórakozni, boldognak lenni, de itt még a sportolni kifejezés is megjelenik.26 Nevet, mert szabadon alkot. Nevetni csak szabadságban lehet. Ezt éh át az Isten jelenlétében alkotó bölcsesség. A teremtett világban a bölcsesség alakítja ki azt a létformát, amely összhangot teremt Teremtő és teremtmény között; sértetlen, integrált állapotot hoz létre. Ezért a bölcsesség az ember számára a legfőbb, létét meghatározó ismeret. A teremtéstől kezdve emberközelben van, hogy biztos tájékozódást adjon. A bölcsesség benne játszik Isten teremtő munkájában, ránk mosolyog, miközben kutatjuk a világot. Ezt tapasztalja meg a tehetség, és erre válaszol az alkotókedv. A világ maga játéktér, hogy benne Isten túláradó gazdagsága kibontakozzék.27 A tehetségben megnyilvánul a kegyelemnek az a játéka, amelyben a szegények megelégíttetnek és a gazdagok üresen mennek el, az utolsók elsők lehetnek, és az elsők utolsók! „Az új teremtés [pedig] új játék lesz, amelyben gazdagsággal teli pompa uralkodik, s ezt hívják szabadságnak.”28 A bölcsesség/ tehetséggyönyörködik a% emberben - soha nem emberellenes; nem az ember ellen használja felismeréseit, hanem a% emberért; nem leigáz hanem könnyít, szabadít a maga módján; alkot, nem teljesítménykényszerből „dolgozik Az alkotó tehetség nélkülöz minden félelmet, Csíkszentmihályi „flow” élményével írható le. A bölcsesség aktivitásra készjelenlét, munkája könnyed, játékos, alkotás — mint a gyermeké. Az ilyen létforma életörömöt szül. Az alkotó ember számára az idő nyomasztó hatása megszűnik, mintegy az örökkévalóságot ízlelgeti. A tehetség megjelenít valamit a végső szabadságból, ami az emberre vár. Az ember a Deus ludens (játékos Isten) mellett lehet csak homo ludens, nem infantilis, hanem szabadságának, szeretettségének örvendő, játékos ember— mert akit szeretnek, aztud csak játszani, az tudja a tudományt játszva művelni, s így tehetségét kibontakoztatni. 22 Bland, Dave: Proverbs, Ecclesiastes & Song of Songs, Joplin, Mo: College Press Pub. Co., 2002, (The College Press NIV Commentary), 100. 23 Murphy, Rowland E.: Word Biblical Commentary: Proverbs, Dallas: Word, Incorporated, 2002 (Word Biblical Commentary 22). 53. 24 Moltmann, Jürgen: Theologiai játék Isten gyönyörűségéről, in: Moltmann-Szathmáry: Kincs a szántóföldben, Budapest, Református Zsinati Iroda Tanulmányi Osztálya, 1996, 27. 25 Moltmann, Jürgen: Hogyan játszhatnék idegen földön?", in: Moltmann-Szathmáry: i.m., 13. 26 Bibleworks 7. Word Analysis. WTM Morphology + Holladay Entry 27 Moltmann, Jürgen: Theologiai játék Isten gyönyörűségéről, in Moltmnan-Szathmáry: i.m., 27. 28 Buytendijk, F.J.J: Hét spel van mensch in dier als openbaring der levensdriften, 210cc,. in Moltmann-Szathmáry: i.m., 30. 44 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 2015-3
