Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Rácsok Gabriella: Vallás, értelemtalálás, értelemalkotás, mediatizáltság
Rácsok Gabriella amely korrigálja és kiegészíti a hétköznapi világot, azaz hatással van arra, ahogyan a rítusban résztvevő önmagát és a világot látja.11 1.2. A vallásosság dimenziói Geertz a vallást írja le úgy, hogy annak alapvető funkciója a káosz kezelése, illetve az élet értelmességének és értelmének biztosítása. Ennek hátterében ráismerhetünk arra az emberi értelemkeresésre általánosságban jellemző sajátosságra, amely Berger megfogalmazásában a káosszal szembeni rend megtalálása. Ez az értelemkeresés átható, átfogó és leginkább az ösztön erejével jelentkező sóvárgás: az ember veleszületett kényszert érez a valóság értelmes renddel történő felruházására.12 Az embernek ez a rendhez való vonzódása kulcsszerepet tölt be az ember vallásosságának megértésében.13 A vallásosság meghatározására törekvő, több szempontú kritériumrendszerek is összefüggést mutatnak a vallás és értelemkeresés, jelentésalkotás között. Árnyalt szempontrendszert találunk a Charles Y. Glock - Rodney Stark szociológus szerzőpáros leírásában. Ötdimenziós vizsgálódási keretük hasznossága abban áll, hogy lehetővé teszi az összes vallásosnak tartott társadalmi tény integrálását, beleértve az implicit14 vallás és a spiritualitás kategóriáit is. Elméletük szerint az öt dimenzió valamilyen formában minden vallásban jelen van, de egyes dimenziókra eltérő hangsúlyok kerülhetnek. Az első az ideológiai dimenzió, amelybe a személyes meggyőződéssé vált vallási képzetek tartoznak, melyek közvetlen kapcsolatba hozhatók az élettörténet eseményeivel. A második a vallásgyakorlat (ritualisztikus és kegyességi) dimenziója, vagyis a szimbolikus jelentőségű cselekmények és gesztusok általi megérintettségből adódó értelmesség élménye. A harmadik a vallásos élmény (tapasztalati és érzelmi) dimenziója, amelyhez az istenismereti tapasztalatok formájában raktározódó istenélmények tartoznak, melyek arról tájékoztatnak, hogy milyen Isten és kicsoda az ember őelőtte. A negyedik a vallási ismeretek (intellektuális) dimenziója, amelynek tartalmát az értelemkérdésekre és célkérdésekre adandó válaszokhoz szükséges vonatkozó hittartalmak adják. Végezetül az elköteleződött vallás (cselekedeti következmény) dimenziójához az ethosz és a gyakorlati-erkölcsi kérdések köthetők.15 11 i. m„ 114. 12 Berger, Peter L: The Sacred Canopy - Elements of a Sociological Theory of Religion, Garden City, New York, Anchor Books, 1969. 22. 13 Berger, Peter L: A Rumor of Angels - Modern Society and the Rediscovery of the Supernatural, New York, Anchor Books - Doubleday, (1969), 1990.60. 14 Vallásokra jellemző funkciókat betöltő szekuláris kontextusban jelentkező, a transzcendenssel való kapcsolatot nélkülöző vallás, ill. vallásosság - kvázi- vagy pszeudo-vallásosság (pl. sport, egészségkultúra, harmadik típusú találkozások stb.). 15 Glock, Y. Charles - Stark, Rodney: Patterns of Religious Commitment, I. kötet, University of California Press, 1968.14-16. A GLocK-STARK-féle ötdimenziós elmélet magyar nyelvű elemzését Id. Németh Dávid: Hit és nevelés - Valláslélektani szemléletmód a mai valláspedagógiában, Budapest, KG RE, 2002.79-83. 68 Sárospataki Füzetek 18. évfolyam I 2014 I 4
