Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Rácsok Gabriella: Vallás, értelemtalálás, értelemalkotás, mediatizáltság
Vallás, értelemtalálás, jelentésalkotás, mediatizáltság A funkcionális és szubsztanciális vallásdefiníciók között olyan kísérleteket is szép számmal találunk, melyek valamilyen formában ötvözni kívánják a két célkitűzést. Ezek közé tartozik a Brian J. Zinnbauer - Kenneth I. Pargament valláspszichológus szerzőpáros is, akik a vallásosság meghatározásához három kritériumfogalmat használnak fel, ezek (1) a jelentés (jelentőség),16 (2) a keresés és (3) a szent fogalma. Az első kettő a vallásosság funkcionális, a harmadik pedig a szubsztanciális megközelítést teszi lehetővé. Pargament szerint a jelentés (jelentőség) olyan gondolati felépítmény, „amely magában foglalja a törődés, vonzalom vagy kötődés élményét”. Ugyanakkor vonatkozhat egy értelmes, jelentéssel bíró vagy végső megragadottságra is. A keresés fogalmával Pargament arra utal, hogy az emberek célorientált lények, akik azt keresik, ami számukra jelentéssel bír. A keresés folyamata magában foglalja a jelentés felfedezését, de ezzel még nem ér véget a folyamat. Ha találtak valami jelentéssel bírót, akkor igyekeznek ahhoz ragaszkodni, azt megőrizni. Külső vagy belső tényezők hatására előfordulhat, hogy a keresés folyamata magában foglalja a jelentéshez való viszony átalakítását, mely során a jelentés új értelmezést kaphat. A szent fogalma utalhat Istenre, magasabb erőkre, transzcendens lényekre vagy az élet egyéb szentnek tartott dimenzióira. A vallás eszerint értelemkeresés a szentre vonatkozó módon.17 Ebbe a kritérium- rendszerbe is belefér az implicit vallás és a spiritualitás kategóriáinak vallásként való értelmezése. A GLOCK-STARK-féle vallásszociológiai és a PARGAMENT-féle valláslélektani szempontrendszer szerint is lehetséges a vallásosságnak az értelemadási (és jelentésalkotási) struktúrák mentén történő leírása. Itt nem a vallásos tudásról van szó, hanem arról a folyamatról, amelyben az egyén a vallásos valóságot felfogja, feldolgozza, illetve élete gyakorlati megnyilvánulásaiban alkalmazza.18 1.3. A vallás mint átfogó jelentésrendszer - valláslélektani megközelítés A valláslélektani leírások segíthetnek megérteni, hogy a vallás és értelem (értel- messég, a létezés értelmének lényege)19 úgy tartozik össze, hogy a vallás olyan 16 Az angolban a significance szó szerepel, amely egyaránt jelenthet jelentést és értelmet, ugyanakkor fontosságot és jelentőséget is. 17 Zinnbauer, Brian J. - Pargament, Kenneth I.: „Religiousness and Spirituality", in: Paloutzian, Raymond F. - Park, Crystal L. (szerk.): Handbook of the Psychology or Religion and Spirituality, New York - London, The Guilford Press, 2005. 33-34. 18 HorvAth-Szabó Katalin:„Az én és a vallás a posztmodern korban", Távlatok 56 (2002), 238-248. Geertznél is megtaláljuk ennek megfogalmazását:„Bármi legyen is a vallás, részben mindenképpen egy kísérlet - nem annyira explicit és tudatosan átgondolt, mint inkább implicit és érzelmileg megélt próbálkozás - azoknak az általános jelentéseknek megőrzésére, melyek alapján minden egyes individuum értelmezi saját tapasztalatait, szervezi viselkedését/'GEERTz: „Az ethosz...", 8. 19 Az angol meaning szót Baumeister meghatározása szerint a következő értelemben használjuk: az értelem „dolgok, események és kapcsolatok közötti lehetséges összefüggések mentális reprezentációja. Az értelem tehát összekapcsol dolgokat". Az értelemnek központi szerepe van az emberéletében, lehetővé teszi számára, hogy kiszámítsa és kontrollálja társadalmi körSárospataki Füzetek 18. évfolyam 201414 69
