Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Rácsok Gabriella: Vallás, értelemtalálás, értelemalkotás, mediatizáltság
Vallás, értelemtalálás, jelentésalkotás, mediatizáltság az alkotói szándék határozza meg a film vallásos jellegét, hanem a befogadó / néző értelmezése. 4.2. Nézői befogadó elmélet Egy film tartalmának vizsgálatakor fontos a megértés és értelmezés folyamata, egyes elméletek azonban arra hívják fel figyelmünket, hogy a film felhasználásának, bemutatásának és értelmezésének kontextusa is meghatározó lehet arra nézve, milyen jelentés áll elő a befogadóban / nézőben. Marsh szerint elengedhetetlen a filmnézők olyan szociális habitusait és gyakorlatait vizsgálni, amelyek körülveszik őket filmnézés közben, mint ahogyan elengedhetetlen annak feltárása is, hogy mit kapnak a nézők a film tartalmából és magának a filmnézésnek az élményéből. Ezt nevezzük a film affektiv dimenziójának.89 A nézői befogadó elmélet legalapvetőbb kérdésfelvetése arra irányul, hogy találunk-e összefüggést az emberek filmnézési szokásai és értelemtalálási, jelentésalkotási mintái között. Az értelemtalálás, jelentésalkotás folyamatán ebben az esetben az önazonosság, életcél, világkép, etikai normák keresését, tisztázását értjük az egyénen belül. Marsh négy „alkalmi viszonyulást” vesz figyelembe, melyek keretül szolgálhatnak ehhez az elméleti megközelítéshez:90 1) Az oktatói modell szerint a média-felhasználás vagy a művészetekkel történő interakció során az emberek valami olyasmire tesznek szert, amivel korábban nem rendelkeztek: információt nyernek valamiről. Az ismeretátadás ilyenformán egyértelműen egyirányú: a közvetítő ismeretet ad át a befogadónak. Ebben az esetben két lehetőség áll fenn vallás és film kapcsolatában: i) Az explicit vallási jelentést közvetítő vagy vallásos elemeket tartalmazó filmek konkrét vallási hagyományokról vagy témákról tájékoztatják a nézőt, ii) Tágabb értelemben a filmek olyan „egyetemes értékeket” vagy „spirituális témákat” kínálnak fel, amelyek hatással lehetnek a néző jelentésalkotására, alakíthatják magatartását. Thomas M. Martin szerint a film minden más művészeti ágnál jobban alkalmas erre, mivel képes totális környezetet teremteni, formailag ugyanis több elemét tudja megmutatni egy adott élethelyzetnek: „A filmes médium képes dramatizálni, ünnepelni és olyan élményeket megjeleníteni, amelyek nem hozzáférhetők az emberi megtapasztalás számára a megnézés előtt. Azaz kiterjeszti az emberi látást olyan dolgokra, amelyek egyébként észrevétlenek maradnának.” 91 2) A megerősítő modell szerint azáltal, hogy a média a kortárs társadalmakra jellemző érték- és meggyőződés-orientációkat tükrözi, egyben megőrzi, konzerválja is a létező társadalmi rendet. A médiafogyasztók ebben az esetben folya89 Marsh, Clive: „Audience Reception", in: Lyden, John (szerk.): The Routledge Companion to Religion and Film, London-New York, Routledge, Taylor & Francis Group, 2009.253-274. 90 A modellek ismertetését I. MARSH:„Audience Reception", 258-262. 91 Martin, Thomas M.: Images and the Imageless - A Study in Religious Consciousness and Film, Associated University Presses, 1991.46-52. Sárospataki Füzetek 18. évfolyam | 2014 | 4 85