Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Rácsok Gabriella: Vallás, értelemtalálás, értelemalkotás, mediatizáltság
Rácsok Gabriella A médium egyes dolgok érzékelésére, észlelésére nyitottabbá tesz, míg másokra zártabbá. Az elektronikus média pl. az azonnaliság élményét nyújtja: ez türelmetlenné teszi az embert az egymás utáni racionális magyarázatokkal, diszkurzív érvelésekkel és lineáris magyarázatokkal szemben. Végül pedig a médium nemcsak az egyént, hanem a társadalmat is átgyúrja, ez a változás azonban csak hosszabb idő elteltével érzékelhető. „A társadalmakat mindig is sokkal inkább formálta a mindenkori kommunikációs médiumok természete, mint a kommunikáció tartalma.”53 Culkin a következőképpen gondolja tovább McLuhan elméletét: ahogyan a Szentírás irodalomkritikai (íráson alapuló) megközelítése a Gutenberg korszakkal jelent meg, úgy az elektronikus korszakkal lehetséges a szóbeli (elbeszélő) megközelítéshez való visszatérés, vagy legalább annak is figyelembe vétele. Az elektronikus média nemcsak az írásbeli vagy a szóbeli közlés alátámasztója lehet. De ahhoz, hogy többre is használhassuk, ismernünk kell az adott média nyelvét. A modern médiumok megerősítették az emberek bevonódás, átélés, élmény utáni vágyát: „Az ábécé és a nyomdatechnológia a specializáció és az elkülönülés fragmentáló folyamatát támogatta és ösztönözte. Az elektronikus technológia az egységesülés és a bevonódás folyamataival teszi ugyanezt.”54 Culkin ebben látja az egyházak liturgiái reformokra tett próbálkozásainak egyik legfőbb okát.55 Brent Plate szerint McLuhan elmélete segít elkerülni a „hermeneutikai diótörés” tévútjait, azaz felhívja figyelmünket arra, hogy a jelentés nem a héjából kifejtett mag. Nem választható el a külső a belsőtől, a látható a láthatatlantól, a felszín a mélységtől - mindig az utóbbiakat részesítve abban a kiváltságban, hogy azok a jelentés locusai.56 2.3. Képi kultúra és „élmény-fordulat” A posztmodern velejárója a látvány és a vizuális média hegemóniája: a „képi fordulat”57 korát éljük. A posztmodern világ uralkodó nyelvezete a képi nyelv.58 Képeket találunk újságokban, magazinokban, televízióban, moziban, interneten, mellettük pedig az elsődleges, közvetlen tapasztalatok kezdenek háttérbe szorulni, jelentéktelenné válni. Témánk szempontjából érdemes végiggondolni példaként, hogy a bibliai alakok kulturális megjelenítése hatással van arra, ahogyan a bibliai elbeszéléseket értelmezzük. A szereplőkről, helyszínekről, egyéb leírásról őrzött képeket mentálisan nem időrendi sorrendben rögzítjük. A reprezentációk egymásnak ellentmondanak és egymással keverednek abban, ahogyan az egyén önmagában kialakítja elképzelését a konkrét személyről. Posztmodern kép-kultúránkban az olvasók egyben nézők is. Olvasásunkra, még ha bibliai szövegről 55 Culkin:„A Churchman's Guide..461. 56 Plate, S. Brent:„lntroduction:The Mediation Of Meaning, Or Re-Mediating McLuhan", Crosscurrents 62 (2012/2), 156-161.157. 57 Mitchell: Picture Theory, 11 -34. 58 Jhally:„Image-Based Culture: Advertising and Popular Culture", 334. 78 Sárospataki Füzetek 18. évfolyam 1201414
