Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Rácsok Gabriella: Vallás, értelemtalálás, értelemalkotás, mediatizáltság
Vallás, értelemtalálás, jelentésalkotás, mediatizáltság van is szó, hatással vannak a filmekből, festményekből, TV reklámokból és egyéb médiatermékekből szerzett benyomásaink - ezek olyan megjelenítések, amelyek befolyásolják azt is, ahogyan a bibliai szereplőket értelmezzük.59 Míg korábban a képek csupán értelmezték a valóságot, úgy a jelen posztmodern kultúrában inkább birtokolják azt, mivel sok esetben csak a képeken keresztül tapasztaljuk a valóságot, mindeközben a jelek (képek) és közvetítők (médiumok) kiszolgáltatottjává válunk. A posztmodernben megváltozik a jel és jelzett dolog viszonya: a korábbi hagyományos kapcsolat megkérdőjeleződik. Jean Baudrill ARD egyenesen azt állítja, hogy a mai kor embere a szimulációk világában él, amelyben a média gerjesztette képek bármilyen rajtuk kívül álló valóságtól függetlenül léteznek, ezért az egyén számára a realitás egyre bizonytalanabb, és világát olyan jelek/képek (szimulákrumok) népesítik be, amelyek helyettesítik és elpusztítják a valóságot.60 A képi fordulat tehát egyfajta paradox helyzetet teremt. Amíg a technika fejlődésének köszönhetően korábban el nem képzelt új vizuális megjelenítési formák (szimulációk és illúziók) kápráztatják el a nézőket, ezzel egy időben újraéledt a képektől, a képek pusztító hatalmától való félelem.61 A filmes médium - különösen a mozifilm - ma már nem kizárólag képisé- génél fogva van hatással a befogadóra. A film mint audiovizuális rendszer vizuális és akusztikus dimenzióból épül fel, azaz kép és hang együttesen szolgálják a cselekmény továbbgördítését, közölnek információt, jellemzik a karaktereket, teremtenek hangulatot, keltenek feszültséget.62 Az interaktivitás a filmnézés élményében is egyre meghatározóbb tényezővé válik: a digitális térhatású mozgókép és hangzás - mely további érzékszervekre ható ingerekkel is fokozatosan kiegészülni látszik - azt a hatást igyekszik kelteni, hogy a néző valóban részese annak, ami a filmvásznon történik. A filmes médium a kreatív és előadóművészetekkel egyetemben hibridnek tekinthető abban az értelemben, hogy vertikálisan a „realizmus” és a „fantázia” szélsőségei, míg horizontálisan a „művészet” és a „szórakozás” szélsőségei között helyezhető el.63 A szórakozás és a művészet e két pólusa közötti dimenzióban történik meg a jelentésalkotás. Ez a dimenzió olyan intermediális térnek tekinthető, ahová 59 BACH:„»ThrowThem to the Lions, Sire«...", 1. 60 Baudrillard:„A szimulákrum elsőbbsége", 161-193. 61 Mitchell, W. J. Thomas: „The Pictorial Turn", in: Mitchell, W. J. Thomas: Picture Theory, Chicago - London, The University of Chicago Press 1994. 15. Egyházi, teológiai vonalon is érződik ez a félelem: pl. Ellul, Jacques: The Humiliation of the Word, Grand Rapids, Ml, Eerdmans, 1985; Muggeridge, Malcolm: Christ and the Media, Vancouver, BC, Regent College Publishing, (1977) 2003; Busch, Eberhard:„A képtilalom tanulságai" in Busch, Eberhard: Református (fordította Szabó Csaba), Budapest, Kálvin Kiadó, 2008. 129-150. JuhaszTamás:„Kép és bálvány. A második parancsolat az ige egyházában", Sárospataki Füzetek 16 (2012/3-4): 111-120. 62 A vizuális dimenzió elemei: keret, kompozíció, plán, képosztás, szín, dinamika, szemszög. Az akusztikus dimenzió elemei: beszéd, zene és zörej. A fogalmak magyarázatát Id. Kovács András Bálint: Mozgókép-elemzés, Palatinus, 2009.3. fej.„A hang", 50-61. 63 Marsh, Clive - Ortiz, Gaye:„lntroduction", in: Marsh, Clive - Ortiz, Gaye (szerk.): Explorations in Theology and Film, Oxford, Blackwell, Publishing, (1997) 2006.4. Sárospataki Füzetek 18. évfolyam 2014|4 79
