Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Rácsok Gabriella: Vallás, értelemtalálás, értelemalkotás, mediatizáltság
Vallás, értelemtalálás, jelentésalkotás, mediatizáltság nemcsak azt találhatja meg, ami a képernyőn vagy a színfalak előtt zajlik, hanem betekinthet a mögöttesbe is - természetesen csak olyan mértékben és formában, ahogyan ezt az alkotók jónak látják. Mindezekből az következik, hogy egyre nagyobb hangsúlyt kap a „média-generált reflexió”, mivel a nyilvánosság egyre tuda- tosabbá és reflektívebbé válik azzal kapcsolatban, hogyan működnek a dolgok. A vallásosságot ebben a kontextusban vizsgálva megállapítható, hogy mindez növeli a szkepticizmust az intézményes tekintéllyel szemben.38 2.1. A média hármas funkciója Ahogyan a kultúra különböző elemeire befolyást gyakorol a mediatizációs folyamat, úgy a vallás is egyre inkább ki van téve a média logikája kényszerítő erejének, beleértve az egyéni vallásgyakorlatot, az intézményes vallást és a szimbolikus tartalmakat egyaránt.39 A média több funkciójában is meghatározóvá vált. A média egyrészt csatornaként meghatározó,40 mivel az üzeneteket és szimbólumokat közvetíti különféle távolságban levő küldő és fogadó felek között. Ebben a közvetítésben a közvetített tartalom hangsúlyos: milyen üzenetet közvetítenek? Milyen témák uralják a médiát? Mennyi figyelmet követel egyik üzenet a másikkal szemben? A vallással kapcsolatban a média mint csatorna egyfelől információkat közöl az intézményes vallásokról, másfelől maga is előállít üzeneteket (hírek, dokumentarista feldolgozások, drámák, vígjátékok), ezzel pedig a vallásos reprezentáció piacát teremti meg. ezáltal egyfajta „banális vallást” terjeszt, amely az újravarázsolás41 forrásává válik.42 A média nem csak csatornaként, hanem nyelvként is működik: formálja az üzeneteket, keretet ad a küldő és befogadó kapcsolatának. „A médium és a műfaj megválasztása hatással van az elbeszélő szerkezetre, a valóság státuszára és a konkrét üzenetek fogadásának módjára.” Ebből fakadóan a média a vallásos reprezentációt alakítja a médium és műfaj módozataihoz, a mai Európában például a populáris kultúrához idomítja a vallást, amiből pedig az következik, hogy a 38 Hoover, Stewart M.: Religion in the Media Age. London-New York, Routledge, 2006.1,2,11. 39 Hjarvard, Stig:„The Mediatization of Religion - A Theory of the Media as an Agent of Religious Change", Northern Lights 6/1. (2008): 11. 40 Meyrowitz („Tre paradigmer i medieforskningen") hármas médiametaforáját ismerteti Hjarvard: a média mint csatorna, nyelv és környezet. 41 A posztmodernben az újravarázsolás fogalma a modernizáció Max Weber-í leírásából érthető, szerinte ugyanis a modernizáció folyamata túlracionalizálta és technologizálta a világot, kiirtva minden nem célszerűt - mítoszokat, hiedelmeket, vallásokat, varázslatokat. Űr keletkezett tehát, melyben új hiedelmek, új vallások születtek, és az újravarázsolásnak ez a folyamata szinte robbanásszerűvé vált, amikor a huszadik század második felének fogyasztói társadalma elárasztotta a világot a maga új szimbólumaival, mítoszaival, varázslatával. Hankiss Elemér:„A világ újravarázsolása", konferencia-előadás, A minőség teremtése 1. Gallup konferencia a minőséggel kapcsolatos külföldi és hazai közoktatási tapasztalatokról, Keszthely 2000. május 15- 18. http://oktatas.gallup.hu/Conf_prog/Keszthely1/hankisselemer.htm (Megtekintés ideje: 2010.08.08.) 42 HjARVARD:„The Mediatization of Religion", 12. Sárospataki Füzetek 18. évfolyam 2014 | 4 75
