Sárospataki Füzetek 18. (2014)

2014 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Rácsok Gabriella: Vallás, értelemtalálás, értelemalkotás, mediatizáltság

Rácsok Gabriella szórakoztatás és a fogyasztói gondolkodás meghatározó szerepe az egyre indivi- dualizáltabb vallásmegjelenítést támogatja és teszi hangsúlyossá.43 Ugyanakkor a populáris kultúra termékeinek tartalmából kitűnik, hogy korunknak továbbra is meghatározó jellegzetessége a vallás. Olyan központi kérdések merülnek fel, mint a spiritualitás, a természetfölötti, az intézményes vallásosság, a vallásgyakorlat, a gonosz létezése, a véletlenek szerepe vagy a teodicea.44 A média tehát a kommunikáció csatornája és nyelve, ezen felül pedig maga a kommunikációs környezet is, mivel nem csak segíti, de építi, mégpedig sajátos módon építi az emberi interakciót, kommunikációt. A 20. század egyirányúsá- ga után a 21. század kétirányúsága egyre erősebbé, miközben a média a társada­lomról szerzett tapasztalatok legfontosabb forrásává válik. Korábban különböző társadalmi intézmények voltak a tájékozódás forrásai, mára ez a média kezébe került: ez tájékoztat, ez ad erkölcsi útmutatást, és ez veszi fel a társadalomról szóló történetek elmesélőjének szerepét.45 A médiának ez a hármas funkciója felelős a társadalom mediatizálódásáért, vagyis azért a folyamatért, amely által a társadalmi és kulturális tevékenységek alapelemei médiaformát feltételeznek, gyakorlatilag függővé válnak a médiától. Ez a folyamat hosszú távú, mivel alapjaiban formálja át a társadalmi interakciók módjait, továbbá elősegíti a spirituális és világnézeti keresés individualizált, auto­nóm formáinak felerősödését, ilyenformán az intézményes vallástól való elfordu­lást is.46 Különösen erőteljesnek tűnik ez a katalizátor-hatás akkor, amikor a média felszabdalja a különböző vallások monolitikus megállapításait, és részenként kínálja az egyes elképzeléseket. Az egyén fogyasztóként a spirituális iránti vágyá­val maga is inspirálja a médiát, hogy újabb „árucikkeket” termeljen ezen a „pia­con”. Ezek az árucikkek maguk is a vallásos jelentésalkotás, értelemtalálás kontex­tusává válnak,47 azaz a vallásos jelentésalkotás gyakran olyan közegben történik, amelyet a vallási intézmények aligha definiálnának vallásosnak.48 43 i. m„ 12-13. 44 Detweiler, Craig.-Taylor, Barry: A Matrix ofMeanings-Finding God in Pop Culture, Grand Rapids, Michigan, Baker Academic, 2003. 22-23. Tarkovszku viszont a populáris kultúrának éppen ezt a képességét vitatja: „A modern tömegkultúra, a fogyasztóra berendezkedett pótszer-ci­vilizációnk istápolja ugyan a lelket, ám közben útját állja annak, hogy az ember megis­merje a lét alapkérdéseit, és szellemi lényként ismerjen magára.” Tarkovszkij, Andrej: A megörökített idő, Budapest, Osiris Kiadó, 2002. 43. 45 HjARVARD:„The Mediatization of Religion", 13. 46 i. m., 13-14. 47 Hoover: Religion in the Media Age, i. 48 Hess, E. Mary:„Rescripting Religious Education", in: Horsfield, Peter - Hess, Mary E. - Medrano, Adán M. (szerk.): Belief in Media - Cultural Perspectives on Media and Christianity, Ashgate, 2004. 153. 76 Sárospataki Füzetek 18. évfolyam I 2014 I 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom