Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Rácsok Gabriella: Vallás, értelemtalálás, értelemalkotás, mediatizáltság
Rácsok Gabriella lencseként szolgálhat az ember számára, melyen keresztül felfogja és értelmezi a valóságot.20 A megértést segítheti az, ha a vallásosságot átfogó jelentésrendszerként értelmezzük. Az átfogó jelentésrendszer azt az általános viszonyrendszert jelöli, melynek segítségével az egyén elrendezi önmaga viszonyát a világgal, a valósággal. A jelentésrendszer ebben az értelemben szinonimája olyan fogalmaknak, mint például világkép, hitvakozási keret, értékorientáció.21 Három eleme van: a hitképzetek, hittartalmak (kognitív elem), az életcélok (motivációs elem) és az értelmesség élménye (szubjektív elem). Az átfogó hitképzetek vagy hittartalmak feltételezett világok, személyes, világnézeti meggyőződések - ezek alkotják azokat az alapsémákat, melyekkel a világról, a valóságról szerzett tapasztalatainkat értelmezzük. Az átfogó életcélok azokra az ideálokra, állapotokra, értékekre vagy tárgyakra vonatkoznak, amelyeket a legfontosabbnak tartunk az életben, amelyek elérésére vagy megtartására törekszünk. Az életcélok áthatják terveinket, tevékenységeinket és magatartásunkat. A jelentésrendszer harmadik eleme, az értelmes élet élménye abból fakad, hogy látjuk, életünk egy vágyott, eljövendő állapot vagy cél felé halad. Ez azt is jelenti, hogy ezeket a célokat vagy állapotokat nem kell elérni az értelmesség érzéséhez, a jó irányban haladás, azaz a végső cél tudata teremti meg az értelmesség érzését.22 Az értelmesség élményét többféleképpen tapasztalhatjuk meg:23 a) Az értelmesség élményének folyamatos, mindennapi megtapasztalása adja cselekedeteink motorját. Az értelmesség élményét a mindennapi élet olyan különböző keretei között tapasztaljuk meg, mint például munka, otthon, egyház, társas kapcsolatok, kikapcsolódás. b) Az értelmesség élményének intenzív, pillanatnyi megtapasztalását az addig megszokott másként látása jellemzi. Ez az ismeretlenség élménye mélyebb, gazdagabb jelentéssel bír az egyén számára, ugyanakkor csak átmeneti jellegű. nyezetét, és a folyamat során átalakítsa tapasztalatait. „Az értelem olyan eszköz, mely által képesek vagyunk alkalmazkodni, a világot kontrollálni, önmagunkat szabályozni és valahova tartozni." Baumeister, Roy F.: Meanings of Life, New York,The Guilford Press, 1991. 15,357-358. Hasonlóan fogalmaz Yalom:„Az értelem keresése a koherencia, az összefüggések keresését feltételezi." Yalom, D. Irvin: Egzisztenciális pszichoterápia (fordította Adorján Zsolt), Animula, é.n. 332. Az értelem fogalmát Stoker is összekötő, átfogó fogalomként (colligatory concept) kezeli. Stoker, Wessel: Is the Quest for Meaning the Quest for God? - The Religious Ascription of Meaning in Relation to the Secular Ascription of Meaning, Amsterdam - Atlanta, GA, 1996.8. 20 Ozorak, Elizabeth Weiss:„Cognitive Approaches to Religion", in: Paloutzian, Raymond F. - Park, Crystal L. (szerk.): Handbook of the Psychology or Religion and Spirituality, New York - London, The Guilford Press, 2005.216-234. 21 Bainbridge, William S. - Stark, Rodney: „The 'Consciousness Reformation' Reconsidered" Journal for the Scientific Study of Religion 20 (1981/1): 1. 22 Park, Crystal L.: „Religion and Meaning", in: Paloutzian, Raymond F. - Park, Crystal L. (szerk.): Handbook of the Psychology or Religion and Spirituality, New York - London,The Guilford Press, 2005.295-314. 23 A különbségekről Id. Stoker: Is the Quest for Meaning the Quest for God? 6-8. 70 Sárospataki Füzetek 18. évfolyam I 2014 i 4
