Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Dányi Zoltán: Házassági fellkészítés családi életciklusok tükrében
Házassági felkészítés családi életciklusok tükrében 3.1. Történeti kitekintés a családsegítésre A jegyesoktatás egyfajta preventív védekezést nyújthat a jövendő családok védelmében, így fontosnak tartom, hogy kicsit felülről áttekintsük történetileg, miként alakult a családsegítés világunkban, társadalmunkban, természetesen a teljesség igénye nélkül kívánok erről képet adni, de a főbb szempontokat szeretném kiemelni. „Az 1980-as évektől kezdve a legtöbb fejlett ország gyermekvédelmi gyakorlatában alapvető paradigmaváltás zajlott le. Korábban a beavatkozások legfontosabb célja az volt, hogy a gyermeket megvédjék a veszélyeztető környezet káros hatásaitól, akár azon az áron is, hogy az eredeti miliőből kiemelték intézménybe vagy más, jobban működő családba helyezték; elszakítva ezzel attól a családtól, ahova született. A társadalom számára elfogadhatóbb feltételek közé való menekítés azonban számos nem kívánatos következménnyel járt, mind a gyerekek, mind a családok számára. A gyerekek nélkül maradt családok tovább bomlottak, a családtagokat összekötő kapcsolatok lazultak, egyre kevesebb lett az esélye, hogy valaha újra együtt tudjanak élni.”18 Bár sok programmal igyekeztek kompenzálni a szociális intézmények az elszakított családtagokat, ez mégsem vezetett eredményre, a családtagok eltávolodtak egymástól. A gyerekeknél egyben azt is eredményezte, hogy az identitásuk forrását jelentő személyektől elszakadtak, ami számtalan problémát eredményezett később. Másodsorban a nevelőszülői elhelyezés során és a gyermekotthonokban is nagyon sok visszaélés és negatív hatás érhette a gyerekeket, ami szintén a jövőjükre vetült. A nyolcvanas években a szülőkés gyerekek önsegítő mozgalmai megerősödtek, majd nyomást gyakoroltak a kormányzatra, hogy változtassanak. Az anyagi forrásokat ne a gyerekek kiemelésére, hanem a családok megerősítésére, létfeltételeik javítására fordítsák. Ezzel egy időben a szakemberek számára is nyilvánvalóvá vált a rendszer diszfunkciója. Új célt fogalmaztak meg azzal, hogy kiemelés helyett a szülők nevelési kompetenciája erősítésére és az életkörülmények javítására tették a hangsúlyt, hogy a családok is képesek legyenek saját gyerekeiket a társadalom számára elfogadható módon és körülmények között nevelni. Emellett a nyolcvanas évek megszorító gazdaságpolitikája is ebbe az irányba mozdította a családok segítésének lehetőségét. Ezek összhatásaként változott meg a gyermek-védelem, a child protection gyakorlata a családmegtartás (family preservation) filozófiája és gyakorlata irányába. A nemzetközi gyakorlat és a magyar 1997-es gyermekvédelmi törvény is a family preservation filozófiáját közvetíti / Lásd: Az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról/.19 Ezen a ponton van találkozásunk - gondolatilag - a jegyesoktatás és a gyermekvédelem között. Igaz, a gyermekvédelem veszélyeztetett, krízishelyzetbe került családokkal foglalkozik, azok működőképességét segítik abból a célból, 18 BÁNYI Emőke: Intenzív családtámogató és családmegtartó szolgáltatások, PhD dolgozat, ELTE Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék, Budapest, 2004,4. 19 BÁNYAI: Intenzív családtámogató és családmegtartó szolgáltatások, 5. Sárospataki Füzetek 18. évfolyam 2014 I 3 99
