Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Dányi Zoltán: Házassági fellkészítés családi életciklusok tükrében
Dányi Zoltán hogy a gyermek kiemelése megelőzhető legyen. A jegyesoktatásnak természetesen nem ez a célja, de mint preventív eszköz, úgy gondolom, lényegesen hozzá tud járulni a születendő család és a befogadó szülői családok egészségesebb működéséhez. A jegyesek többségében még nem gyermekkel rendelkezők, de mint fiatal felnőttek érintettek a gyermekvállalás területén. így perspektivikusan szinte bennük láthatjuk a következő generáció szüleit. Ez bennünket arra sarkallhat, hogy - hasonlóan a gyermekvédelem szociális területén érzékelhető paradigmaváltáshoz - mi is a magunk területén egyfajta családmegtartó (family preservation ) szolgálatot végezzünk azáltal, hogy a fiatal házasokat lélektani úton készítjük fel jövőjük építésére, és ne csupán az esküvőjükre, annak liturgiájára. Erre a felkészítésre a családterápiás szakirodalom számos könyve segíthet minket, mert e könyveken keresztül mélyebb összefüggéseket tudhatunk meg a család működéséről, a benne élők szerepeiről, egymáshoz való viszonyukról, dinamikájukról. Ezek az ismeretek életszerűvé tehetik oktatásunkat, készségfejlesztő jegyes- kurzusunkat. 3.2. Normatív válság - Családi életciklus-szemlélet „A családok az idő előrehaladtával egy fejlődési folyamaton mennek keresztül.”20 A kríziskutatás és a családszociológia felfigyelt arra a jelenségre, hogy a családi élet folyamán törvényszerűen bekövetkeznek a normatív (fejlődési) krízisek. A család fejlődési folyamata során ezek az egyes szakaszok közötti átmenetek normatív (fejlődési) krízisként jelentkeznek. „Legfőbb feladata, hogy a benne levő mindenkori tagok fejlődési szükségleteit kielégítse, a változást elősegítse.”21 „Igazi krízisek akkor alakulnak ki, ha a családi funkciók nem tudnak eléggé rugalmasan igazodni a helyzethez.”22 Paranormativ (traumatizáló) krízisről akkor beszélünk, ha a családi életciklustól független, hirtelen bekövetkező változás okozza a krízist (válás, szülő, gyermek halála, suicídum, baleset, egzisztenciavesztés, munkahelyvesztés), de ezekre jelen téma feldolgozásában nem térek ki. A család fejlődési folyamatát igyekszik modellezni az életciklus-szemlélet. A fejlődés lépései mindig válságzónáként jelentkezik, és érinti az egész családi rendszert. A családban a meglévő homeosztatikus egyensúly ezeknél a fejlődési szakaszoknál felborul. A család egyensúlyvesztetté válik, és ez arra kényszeríti dinami- kailag a család összes tagját, hogy újra visszaállítsák az egyensúlyi helyzetet úgy, hogy a változást előhívó szükséglethez fejlődnek, változásukkal alkalmazkodnak. Mindezt diagnosztikusán nyomon követhetjük az Olson által kidolgozott pár- és családszerkezeti térkép segítségével. Az életciklus-változásoknál észrevehető, hogy a családok szélsőségesen reagálnak a krízisben, ez észrevehető a kötődés és a rugalmasság dimenziójában. Viszont kellő idő és lélektani munka után, egészséges fejlődés során a család visszarendeződik az egészséges szintre a kötődés és 20 HORVÁTH-SZABÓ Katalin: A házasság és a család belső világa, SOTE Mentálhigiéné Intézet, Párbeszéd Alapítvány, Budapest, 2007,9. 21 ANTAL M. Ildikó: Családi életciklusok, Csíki Hírlap I. évf. 85. szám. 22 GEREVICH József: Közösségi mentálhigiéné, Animula, Budapest, 1997,17. 100 Sárospataki Füzetek 18. évfolyam | 2014 | 3
