Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Bolvári-Takács Gábor: Pataki szellem - Sárospatakon kívül
Pataki szellem - Sárospatakon kívül meg a korabeli Magyarország általános kultúráját. (...) Tökéletes elfogulatlansággal szólt a magyar irodalomról. (...) Kitűnőeket írt filozófiai témákból, és mai is helytállóak a recenziói. Gyulai Pálnál, akinek nem sok tehetség adatott, mindig kevesebbre értékelték. Gyulai Pál örökölte a Petőfi-hagyatékot, mert sikerült feleségül vennie Szendrei Júlia húgát, s ezzel megkaparintania az örökséget. Közepes írásaival ő lett a magyar kritika istene. Erdélyi Jánost a kutya sem ismerte, ő csak szépen énekelt a gyerekeinek Sárospatakon. (...) Számomra Erdélyi János jelentette a kompromisszumot nem tűrő, tisztességes magyar embert, aki a világ gondolkodásának centrumában dolgozik. (...) Népköltészettel is ő foglalkozott először. (...) A legmaibb kifejezéssel: ritka Európa-konform elmének számított. (...) Ténylegesen én fedeztem fel, kiadtam egy kis kötetet13 tőle, és írtam hozzá előszót. Nem volt visszhangja, mert Erdélyi János valójában csak engem érdekelt. (...) Utóéletében is pária volt, kálvinista pária, ezért választottam.”14 Heller Ágnes indoklása és jellemzése elgondolkodtató. Erdélyi János - aki 1824 és 37 között volt pataki diák - a 19. század második felében, különösen az autonómia visszaszerzése után a Sárospataki Református Kollégium meghatározó személyiségévé vált.15 1851 és 68 közötti bölcsészeti, tanári, tanszék- és intézményvezetői erőfeszítései mellett nevéhez kötődik a Sárospataki Füzetek elindítása, az 1859-es Kazinczy-ünnepség kezdeményezése, az 1860-as iskolaalapítási évfordulós ünnepség megszervezése, és az ő szavait idézi az iskola jelmondata mind a mai napig: „Három fáklyám ég: hit, haza, emberiség”. Ennek a mentalitásnak a felvállalása, követendő példának tekintése olyan értékválasztást tükröz, amely világosan mutatja, hogy a hazai tudomány történetében lényegesen kisebbek az - akár évszázadokat átívelő - szellemi szakadékok, mint az első ránézésre, felületesen szemlélve látszik. Huszár Tibor a hazai szociológia kialakulásának, fejlődésének megkerülhetetlen személyisége. Memoárja 2010-ben látott napvilágot.16 A mű igen informatív, de tárgyilagos stílusát és tematikus szerkezetét látva minduntalan azt az érzést kelti az olvasóban, mintha szerzője saját pályáját tekintette volna kutatási témának. Mindez persze semmit sem von le információs értékéből. Sőt, éppen a rendszerezett mondanivaló miatt talán könnyebben is kezelhető. A Huszár tudományos karrierjére hatást gyakoroló, illetve azt segítő személyek sorában, egykori pataki diákok közül, hárman különösen hangsúlyosan szerepelnek: Körösi József szer13 Erdélyi János: Válogatott esztétikai tanulmányok (összeállította: Heller Ágnes). Művelt Nép Könyvkiadó, Budapest, 1953. 14 Heller Ágnes - Kőbányai János: i. m. 95-96. o. 15 Vö.:T. Erdélyi Ilona: Erdélyi János Sárospatakon. In: Barcza József (szerk.): A Sárospataki Református Kollégium.Tanulmányok alapításának 450. évfordulójára, Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, Budapest, 1981.229-244. o.; Dobay Béla: Erdélyi János és kora = Zempléni Múzsa, 2008.4. szám, 87-93. o. 16 HuszárTibor: Metszetek nyolc évtized magántörténelméből. Corvina Kiadó, Budapest, 2010. Sárospataki Füzetek 18. évfolyam 2014 I 3 45
