Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Bolvári-Takács Gábor: Pataki szellem - Sárospatakon kívül
Bolvári-Takács Gábor kesztő,17 Nagy János diplomata18 és Kiss Sándor emigráns politikus19 - mellettük a kötetben megjelenik Berecz János, Fekete Gyula, Lázár István, Vitányi Iván, Üj- szászy Kálmán is. Körösi nyolc évig volt pataki diák (1939-47). Számára az iskola elsősorban közösségformáló erőt jelentett, továbbá kitűnő angol nyelvi képzést és liberális, toleráns szellemiséget.20 Körösi a Valóság szerkesztőjeként vált egyszemélyes intézménnyé, ahogy Huszár - az egykori Nyugatra utalva - nevezi, ő lett „a Valóság Osvát Ernője”.21 Neve összefonódott a folyóirattal, amelynek belső munkatársai között Huszár közel harminc éven át helyet foglalt. A Valóság nem csupán egy volt a hazai társadalomtudományi folyóiratok között. A szellemi műhelyként működő szerkesztőség szakmai és erkölcsi tartása, a lap közvéleményt formáló tematikája, kényes témák iránti érzékenysége, az adott körülmények között, máig hatóan eredményesen funkcionált. Körösi puritán személyisége, protestáns erkölcsisége és konstruktív, „bevállalós” lapszerkesztői felfogása mély benyomást tett Huszárra. Az 1970-es évek közepén, értelmiségkutatási programjának keretében, tervbe vette a nyugati magyar politikai emigráció feltérképezését, mélyinterjúk formájában. Bár a pártapparátusban fenntartásokkal kezelték az ötletet, a kormányzati támogatást a kulturális tárca részéről Rátkai Ferenc, a Külügyminisztérium részéről Nagy János miniszterhelyettesek megadták. Nagy János életében pataki diákságának nyolc éve (1939-47) meghatározó élmény volt. A tehetségvizsga jelentette a belépőt, jó emlékei közé tartozott a közösségi, internátusi élet és a tanári kar kollektív felelőssége a tehetséges diákok fejlődéséért.22 A népi származása és a kiváló angol nyelvtudása szinte predesztinálta, hogy 1948-ban az új államrend külügyi apparátusába kerüljön, s alig egy évtized múltán djakartai, később új-delhi, végül washingtoni nagykövet legyen. Innen tért haza miniszterhelyettesnek, s került kapcsolatba a hozzá forduló Huszárral. „A külügyminiszter-helyettest korábban nem ismertem, viszont már első beszélgetésünk során kiderült, hogy sárospataki diák volt. (...) Leendő interjúalanyaimat - mindenekelőtt az USÁ-ban élőket - jól ismerte, diákkorában ő is szorgalmas olvasója volt a falukutatóknak. (...) Segítőkészségét az is ösztönözhette, hogy kollégiumi társa volt Körősi Józsefnek” - emlékezik Huszár.23 Nagy János kifejezetten praktikus tanácsokat adott, felajánlotta segítségét az út megszervezéséhez, és 17 Körösi József (1928-1997) 1958-tól a Valóság szerkesztője, 1971-91-ben főszerkesztője. 18 Nagy János (1928) diplomata, nagykövet, 1971-től külügyminiszter-helyettes, 1980-85-ben államtitkár. 19 Kiss Sándor (1918-1982) közíró, politikus, 1945 után a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség elnöke, majd a Magyar Parasztszövétség országos igazgatója, 1947-ben koholt vádakkal letartóztatták, 1949-ig börtönben ül. 1956-ban elhagyta Magyarországot és az amerikai magyar emigráció egyik szellemi vezetője és szervezője lett. 20 Vö.: Körösi József: Harminchárom év a Valóság rabságában. Huszár Tibor interjúja. In: Körösi József emlékkönyv. Scholastica Kiadó, h. n. (Budapest), 1998.16-26. o. 21 HuszárTibor: i. m. 197. o. 22 Nagy János: Visszapillantás = Borsodi Művelődés, 1981.3. szám, 91-93. o. 23 HuszárTibor: i.m. 229-230. o. 46 Sárospataki Füzetek 18. évfolyam 1201413
