Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Moldván Edit Eszter: A bibliai törvény szerepe Kálvinnál a kátéirodalom, az Institutio és a kommentár-irodalom tükrében
A bibliai törvény szerepe Kálvinnál.. rázza.29 Isten a mózesi törvényhozással népét az Ő kegyelmi szövetségére emlékezteti, és Mózes által e szövetséget pecsételi meg.30 Az Institutio 1559-i kiadásában a törvényt tárgyaló VII. fejezet a következő címet viseli: „A törvény nem azért adatott, hogy a régi népet önmagában megtartsa, hanem hogy a Krisztusban való üdvösség reménységét az Ő eljöveteléig táplálja.” Kálvin szerint tehát a törvény lelki, mint ahogy a törvényadó Isten is Lélek.31 B) A törvény fajtái és a törvény haszna Az alábbiakban az Institutiot alapul véve kívánom bemutatni, hogy Kálvin milyen csoportosítást tesz a törvényt tekintve, illetve hogyan határozza meg annak hasznát. I. A törvény fajtái Kálvin szól erkölcsi, szertartási, törvénykezési és természeti törvényről. Az erkölcsi törvény, amelynek rövid foglalata a Tízparancsolat, illetve Krisztus szeretetparancsa, „a bűnök miatt adatott” (Inst. II.7.2.). Az erkölcsi törvény „midőn felmutatja Isten igazságát, azaz azt az igazságot, amely egyedül kedves Isten előtt, figyelmeztet minden embert a saját igazságtalanságára, arról őt bizonyossá teszi, meggyőzi, s egyúttal azért kárhoztatja is” (Inst. II.7.6.). Mindez „nem azért történik, hogy a kétségbeesésbe süllyedjünk és csüggedt lélekkel vesztünkbe rohanjunk” (Inst. II.7.8.). A törvény feladata, hogy „a gonosz kívánságot rejtekhelyéből elővonszolja” (Inst. II.7.6.) és megfékezze a bűnöket, másrészt megmutatja, mennyire kevés mentségünk van, és mennyire méltók vagyunk a kárhozatra, „hogy így az önvád sarkalljon minket a bűnbocsánat keresésére” (Inst. II. 7.3.).32 Tehát „Krisztus keresésére ez az igazi és egyetlen készület” (Inst. H.7.2.). Az erkölcsi törvény nevelői vagy pedagógiai tiszte33 tehát az, hogy „az emberek a saját erejük felől való balga képzelődést elvetve értsék meg, hogy egyedül Istennek keze által állanak és maradnak meg, s hogy minden mentségtől megfosztva meneküljenek az Ő irgalmához; egészen erre támaszkodjanak, teljesen ebbe rejtőzzenek, egyedül ezt ragadják meg igazság és érdemek gyanánt, amely Krisztusban mindazok számára megadatott, kik azt igaz hittel kérik és várják” (Inst. II.7.8.). 29 Kálvin János Institutioja, 1536. Ford. Victor János, bevezető tanulmányokkal ellátták dr. Révész Imre és dr. Vasady Béla. Budapest, Bethlen Gábor Irodalmi és Nyomda Rt. Könyvnyomdája, 1936. Ref. Egyházi Könyvtár (szerk. Buday Gergely), XIX. 126. 30 Wilhelm Niesel: Kálvin teológiája, i.m. 73. 31 Török István: Az Ószövetség értékelése Kálvin Institutiojában, in: Kálvin és a kálvinizmus, Debrecen, Kiadja a Debrecen Szabad Királyi Város és a Tiszántúli Református Egyházkerület Könyvnyomda-Vállalata, 1936.132. 32 Török István: Az Ószövetség értékelése Kálvin Institutiojában, i.m. 132. 33 Wilhelm Niesel: Kálvin teológiája, i.m. 75. Sárospataki Füzetek 18. évfolyam 20141 2 49
