Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Moldván Edit Eszter: A bibliai törvény szerepe Kálvinnál a kátéirodalom, az Institutio és a kommentár-irodalom tükrében
Moldván Edit Eszter A törvény pedagógiai funkciója mellett beszélhetünk annak normatív hasznáról. „Mózes szépen tanította, hogy a törvénynek, mely a bűnösöknél csak halált szülhet, a szentekben sokkal több és kiválóbb hasznot kell hajtania” (Inst. II.7.13.). A törvény arra a szövetségre emlékeztet, amelyet Isten kötött velünk, „...azok között a hívek közt van helye, kiknek szívében már hat és uralkodik Isten Lelke” (Inst. II.7.12.). így a törvény megmutatja nekünk azt a célt, amely felé egész életünkben törekednünk kell.34 A törvényre Jézus Krisztussal szoros egységben kell tekintenünk, akin beteljesedett a törvény és Isten akaratát tökéletesen betöltötte.35 „Mert úgy ad meg Isten a maga ingyen kegyelméből nekünk mindeneket, hogy az Ő számos jótéteményeihez még azt is hozzácsatolja, hogy a mi félig való engedelmességünket meg nem vetve, és ami a teljességből hiányzik, megbocsátva, éppen mintha a törvényt a hozzácsatolt feltétellel együtt teljesítettük volna, a törvényes ígéretek gyümölcsét elvéteti velünk” (Inst. II.7.4.). A szertartási törvény azért adatott, mivel „Krisztus még bensőleg nem volt ismeretes előttük, hasonlók voltak a gyermekekhez, kiknek erőtlensége még nem képes elhordozni az égi dolgok teljes tudását” (Inst. II.7.2.). „Az Istentől rendelt összes szertartás a hit gyámolítására és előmozdítására szolgáló segédeszközök voltak.”36 A zsidó népet így „a törvénynek szertartásai vezették kézen fogva Krisztushoz” (Inst. II.7.2.). „A törvény alatt az Ő képe az áldozatokban volt a nép elé adva” (Inst. II. 12.4.), így az áldozat Krisztus igazi áldozatát, a váltsághalált jelképezte. Az ószövetségi áldozat tehát kifejező cselekménynek tekinthető, melynek során az áldozatot bemutatók „halálra méltó bűnösöknek vallották magukat,” azonban „ a kegyelmet a Krisztusban nyerték el, s nem azokban a szertartásokban” (Inst. II.7.17.).37 Krisztus eljövetelével az erkölcsi törvénynek visszaadta eredeti értelmét, a szertartási törvényt váltsághalálával eltörölte: „Ő ugyanis amaz igazság, kinek megjelenésével az összes példázatok elenyésznek, Ő a test, kinek láttára az ember az árnyakat odahagyja” (Inst. II.8.31.). Az ószövetségi szertartások nem értelmüket és hatásukat illetően, hanem „egyedül használatukra nézve töröltettek el” (Inst. II.7.16.).38 Az áldozatok és a szertartások mind azt idézik elénk, hogy a törvény adója a szövetség kegyelmes és hűséges Istene, így a törvény az O magasz- talását szolgálja. Isten a parancsolatok betöltéséről kezeskedik, hiszen önmagát ajándékozta az embernek.39 A törvénykezési törvény pedig az erkölcsi törvényt alkalmazza a zsidó viszonyokra.40 „A törvénykezési rész, amely kormányzatul adatott nekik, a méltányosságnak és igazságnak bizonyos szabályait tanította, hogy azok szerint feddhetetle- nül és békében éljenek egymás között” (Inst. IV.20.15.). A mózesi törvénynek azon 34 Wilhelm Niesel: Kálvin teológiája, i.m. 75. 35 Wilhelm Niesel: Kálvin teológiája, i.m. 76. 36 Wilhelm Niesel: Kálvin teológiája, i.m. 74. 37 Török István: Az Ószövetség értékelése Kálvin Institutiójában, i.m. 133. 38 Török István: Az Ószövetség értékelése Kálvin Institutiójában, i.m. 133. 39 Wilhelm Niesel: Kálvin teológiája, i.m. 74. 40 Török István: Az Ószövetség értékelése Kálvin Institutiójában, i.m. 133. 50 Sárospataki Füzetek 18. évfolyam I 2014 I 2
