Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Moldván Edit Eszter: A bibliai törvény szerepe Kálvinnál a kátéirodalom, az Institutio és a kommentár-irodalom tükrében
Moldván Edit Eszter III. A törvény az Institutioban A) Bevezetés Kálvinnak az Institutio megírásával nem az volt a célja, hogy hittani tételekre tanítsa olvasóit, hanem hogy „az Ige olvasására előkészítsen.”23 Institutiója 2. kiadásának (1539) előszavában írja: „Továbbá az volt a szándékom e munkával, hogy a szent teológia hallgatóit úgy készítsem fel Isten Igéjének olvasására és úgy oktassam őket, hogy könnyedén találjanak utat a Szentíráshoz és biztos léptekkel haladhassanak benne. Azt hiszem, a vallás summáját minden részletében úgy összefoglaltam és olyan rendben is tárgyaltam, hogyha valaki igazán ehhez tartja magát, akkor nem lesz nehéz megállapítania, mit is keressen főképpen a Szentírásban és az abban foglaltakat milyen célra kell vonatkoztatnia. Tehát ez mintegy kikövezett út lesz, ha ezután Szentírás-magyarázatokat adok ki, mivel így nem lesz szükségem arra, hogy azokat hosszadalmas dogmatikai disputákkal terheljem, és teológiai alapfogalmakat részletezzek: ezeket mindig rövidre foghatom. Ily módon a kegyes olvasó sok fáradságtól és vesződségtől lesz mentes, amennyiben a jelen munka ismeretével, mintegy szükséges munkaeszközzel felszerelve, lát feladatához.”24 Kálvin tehát művében írásmagyarázatra törekedett.25 Kálvin a törvényre a szövetség szerves részeként, eredeti üdvtörténeti szerepében tekintett. Nem csupán profán módon, önmagában vizsgálja a törvényt, hanem mindig a kegyelemmel együtt. Isten beépíti a törvényt abba a kegyelembe és hűségbe, amellyel népe és egyháza felé fordul. „Ezért azt akarja, hogy az Ő hűsége és állhatatossága tündököljön abban a szövetségben, amelyet az egyházzal kötött.” Amikor Isten a népével szövetséget köt, igénybe is veszi a maga számára, s ez az igénybevétel a törvény. E törvény azonban nem szolgaságot és kényszert ró a választottakra, mivel itt a Szentháromság Isten önmagát ajándékozza az embernek.26 Isten törvényében az emberrel szembejön, Istenné lesz számára, mely a Szentlélek által fogható fel.27 Kálvin a törvény alatt érti a Tízparancsolatot, azonban ennél tovább megy szemléletében, hiszen azt a „vallásalakot” (forma religionis) is, amelyet Isten Mózes által közölt.28 A törvényt tehát Krisztusra és kegyelemre is tekintettel magya23 Török István: Az Ószövetség értékelése Kálvin Institutiójában, in: Kálvin és a kálvinizmus, Debrecen, Kiadja a Debrecen Szabad Királyi Város és a Tiszántúli Református Egyházkerület Könyvnyomda-Vállalata, 1936.121. 24 Vladár Gábor: A Szentírás tanítványa, Kálvin mint újszövetségi exegéta, in: Protestáns Téka, Kálvin-konferencia tanulmánykötet, Budapest, 2010.14. 25 Török István: Az Ószövetség értékelése Kálvin Institutiójában, i.m. 121. 26 Wilhelm Niesel: Kálvin teológiája, Budapest, Kálvin Kiadó, 1998. 72-73. 27 Fazakas Sándor: Kálvin szociáletikája, in: Kálvin időszerűsége, (szerk. Fazakas Sándor), Budapest, Kálvin Kiadó, 2009.111-112. 28 Inst. 11.7.1. 48 Sárospataki Füzetek 18. évfolyam I 2014 I 2
