Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Fekete Csaba: Károlyi Bibliánk új kiadása elé
Fekete Csaba 20. Mert senki nincsn én velem, ki olyan indulattal volna, ki olyan szíve szerint viselne gondot a ti dolgaitokról. 21. Mert mindenek az ő magok hasznait keresik, nem azokat a melyek a Krisztus Jézuséi. 22. Tudjátok pedig az ő megpróbáltatását, hogy miképen az attyával a fiú: a képen szolgált én velem az Evan- gyéliomnak prédikáltatásában. 23. Ezt azért reményiem hogy hozzátok bocsátom, mihelyt meglátándom az én dolgaimnak állapotj okát. 24. Hiszem pedig az Úrban, hogy én is hamar hozzátok megyek. 25. De szükségesnek ítélem lenni, hogy Epafróditust az én atyámfiát, tisztbeli és vitézkedő társamat, ki nék- tek követetek, és ki nékem szolgáltatta azokat, a melyek nélkül szűkölködtem, ti hozzátok küldeném. 26. Mivelhogy kiván vala titeket mindnyájan, és felette igen gyötrődik vala azért, mivelhogy hallottátok volna, hogy ő beteg volt volna. 27. És bizony beteg volt közel halálára, de az Isten könyörült rajta; nem csak ő rajta pedig, hanem én rajtam is, hogy egyik bánatomra más bánatom ne lenne. 28. Annakokáért annál örömestebben bocsátottam őtet, hogy mikor ismét látándjátok őtet, örüljetek, és én is inkább legyek bánat nélkül. 29. Fogadjátok azért őtet az Úrban minden örömmel, és ez ilyeneket megbecsüljétek. 1877 előtt 20. Mert nincsen velem senki hozzá hasonló indulatú, a ki igazán szívén viselné dolgaitokat. 21. Mert mindenki a maga hasznát keresi, nem a Krisztus Jézusét. 22. Az ő kipróbált voltát pedig ismeritek, hogy miképen atyjával a gyermek, együtt szolgált velem az evangyéliom ügyében. 23. Őt azért reményiem, hogy elküldöm, mihelyt meglátom az én dolgaimat, tüstént; 24. Bízom pedig az Úrban, hogy magam is csakhamar el fogok menni. 25. De szükségesnek tartám, hogy Epafróditust, az én atyámfiát és munkatársamat és bajtársamat, néktek pedig követeteket és szükségemben áldozatot hozó szolgátokat hazaküld- jem hozzátok; 26. Mivelhogy vágyva vágyott mindnyájatok után, és gyötrődött a miatt, hogy meghallottátok, hogy ő beteg volt. 27. Mert bizony beteg volt, halálhoz közel; de az Isten könyörült rajta, nem csak ő fajta pedig, hanem én rajtam is, hogy szmorúség ne jöjjön szomorúságomra. 28. Anakokáért hamarabb küldtem őt haza, hogy meglátván őt, ismét örüljetek, és nékem is kisebb legyen a szomorúságom. 29. Fogadjátok azért őt az Úrban teljes örömmel; és az ilyeneket megbecsüljétek; 1908 138 Sárospataki Füzetek 17. évfolyam j 2014 I 1
