Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Fekete Csaba: Károlyi Bibliánk új kiadása elé
Fekete Csaba Ne javítgassuk ismét, nehogy még eggyel több felemás kiadásunk legyen. Ne is az 1938-as vagy 1949 utáni kiadások megoldását kövessük, avagy ne ezeket variálgassuk tovább. Azért nem, mert ezek külső megjelenésén és beosztásán is változtattak az 1908-ashoz képest. Elég önkényesen válogatott vastag betűs versekkel tarkították. Később a nem csak részekre, hanem szakaszokra (perikópákra) tagolt változatnak a perikópa-feliratai is módosultak. Ezzel ellentétben mégis az 1900 táján szokásos helyesíráshoz ragaszkodtak a nagybetűs változatban is, amely gyengén látóknak készült. Meg a Károli névalakhoz. Fontosak az utalások, de az nem jó, bizony nem is szép, ha állandóan megszakad, szétdarabolódik a bibliai történet folyamata ezek miatt, meg a számozás és versek elkülönítése miatt. Szenei Molnár idején ez nem volt szokás, és a későbbi kiadások közül nem így jelent meg például Kisszántói Pethe Ferenc Újszövetsége sem (Pest, Trattner, 1817).9 Manapság nagyon általános, hogy a számozás a margón található, valamint az is, hogy a Biblia költői mondásait és szakaszait mindig versszedéssel közlik. A fejezetek és szakaszok címét mi adjuk hozzá a Biblia lefordított szövegéhez, mi, két- vagy háromezer évvel későbbi olvasók. Régebben a tartalmat jelölő címek jobban elkülönültek, és háttérben is maradtak, nem keltették azt a látszatot, mintha a bibliai szöveg alkotórészei volnának, sőt ezekre igen hangsúlyosan kellene figyelnünk, erre int és csábít a vastag betűs szedés. A tájékozódásban hasznosak, kellenek, mint az élőfej. Eltúlzott hangsúlyt ne kapjanak. Igen sok eltérést tartalmaz az 1590-es eredetihez képest az 1908-as revízió. Látunk ebből szemelvényt is lentebb. A korábbi kiadások elrendezéséhez képest is tetemes a megváltozása, például a Tótfalusi Kis Miklós-féle 1685-ös Aranyas Bibliától, a korán kialakult mintáktól is eltér. Valamiként mégis őrzi a reformáció korának magyarítását fő vonásaiban, nagyrészt nyelvezetében, nehezen megfogható hangulatában. Kevés nyelvújítási szó (neologizmus) van benne, sok nemzedéknek kedves mindennapi olvasmánya. Határainkon túl és innen sokan még ma is vagy állandóan, vagy szívesebben olvassák, mint az 1975-ös fordítást. Beleszivárgott a templomos emberek nyelvébe és gondolkodásába sok kedves igéje. Helyesírásán feltétlenül változtatnunk kell. Nem is olyan sokat, mintha például Szenei Molnár Albert Hanaui Bibliáját kellene mai követelmények szerint sajtó alá rendeznünk. Ha az elrendezésen változatunk (szintén érdemes), vannak jó régi példáink. Vannak különféle modern kiadások is, szintén tanulságos megoldásokkal. Régi példák sokszor megjelennek modern Biblia-kiadásokban. * * * 9 Erdős: Törzskönyv 1940.41. sz. 128 Sárospataki Füzetek 17. évfolyam I 2014 I 1
