Sárospataki Füzetek 17. (2013)
2013 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Petrőczi Éva: Menny és pokol Pápai Páriz Ferenc "Pax sepulchri"-jában
Menny és pokol Pápai Páriz Ferenc„Pax sepulchri"-jában lelem rettegés szál ő reiajok, nagy kényok és faydalmak környékezik meg őket, fa- idalmat szenvednek, mint az gyermek szülő asszoniállatok.”8 A következő oldalon a borzalmak elősorolása még csak fokozódik, a hangsúly az emberi test biológiai bomlását kiábrázoló „féreg” szón van továbbra is, megfejelve a pokolbéli harcosok és gonosz ördögök riasztó képével: „Az ö ortzaiok undok, mint az fekete holt szín lészen. Az Hütetleneknek féreg lészen ő ágyok, és lelkekis féreg lészen... és minden pokolbeli, dühös Harczárok, undok katonák és gonosz ördögök uralkodnak raitok.”9 Mint Zólyomi Perinna ajánlásából, amelyet 1614. március 25-i keltezéssel patrónájának, Thurzó György nádor feleségének, Czobor Erzsébetnek, a Felvidék- nek/Felföldnek nevezett régió egyik nagyasszonyának írt, kitűnik, hogy ennek a hölgynek határozott kívánsága volt a mű lefordítása. A Zólyomi Perinna-féle szövegváltozat két részletének idézése után nem mulaszthatjuk el e pokolbéli kínokat idéző textus vizuális ellentétének megemlítését, történetesen éppen Czobor Erzsébet Árva várában (Oravsky Hrad, Szlovákia) látható, mennyei békességet ígérő, nevezetes ravatalképét, amelyről Búzási Enikő a következőket írta: „Az elmondottakkal szoros eszmei összefüggést mutató ravatalképek tehát voltaképpen festett példázatok (más szóval: a Manuale és a Pax sepulchri egyenesági látvány-rokonai! P. É) a keresztyéni élettel kiérdemelt jó halálról, mint az üdvösséghez vezető útról, a hátramaradottak lelki épülésére. Készíttetésüknek ez a motivációja elsősorban azokban az alkotásokban érhető tetten, amelyek ezt a tartalmi jellemzőt feliratokban is megfogalmazzák. Erre vonatkozó példa Thurzó György nádor özvegyének, Czobor Erzsébetnek 1626-ban - a körülmények ismeretében bizonyára veje, Illés- házy Gáspár megrendelésére - festett portréján a felirat egyik részlete: Éljetek úgy, hogy méltók legyetek meglátni egykor engem, ha csontjainkat újrakélt lélek köti egybe.”10 Visszatérve ezek után Pápai Párizhoz: lipcsei, marburgi, heidelbergi, végül bázeli tanulmányai egyértelműen arra predesztinálták, hogy a korabeli lingua franca, az orvosi hivatásban amúgy is létfontosságú latin mellett a német legyen választott nyelve. Fennmaradt olvasmányjegyzékének tanúsága szerint11 könyvtárának több, mint a felét német szerzők publikációi teszik ki, igaz, kizárólag latinul, s Möller könyve a jegyzékben nem szerepel, tehát a fordítást valószínűleg nem saját példánya alapján készítette. Érdekességként megemlítjük, hogy puritán apa (Pápai Páriz Imre), s egy Angliában-Skóciában otthonosan mozgó fiú (ifjabb Pápai Páriz Ferenc) szülőjeként a Pax sepulchri szerzőjének olvasmányjegyzéke mindössze egy angol szerzőjű (de nem angol nyelvű!) művet, Perkins De causibus constien- tiae-jit tartalmazza. Tekintettel arra, hogy a Pax sepulchri Pápai Páriz nagyhatású Pax-sorozatának negyedik kötete, érdemes idéznünk Nagy Géza mindmáig érvényes megállapítását, amely közvetve bár, de azt a meggyőződésünket erősíti, hogy gyászos tematikája ellenére e mű is inkább hitet és bizakodást, mintsem gyászt és 8 Zólyomi Perinna Boldizsár, /'. m., 402-403. 9 Uo„ 404. 10 BúzAsi Enikő, A 17. századi magyar főúri ravatalképek, Credo, 2004,3-4,197-201,199-200. 11 Közli Pápai PAriz Ferenc, /'. m., 587-589. Sárospataki Füzetek 17. évfolyam 2013I4 11
