Sárospataki Füzetek 17. (2013)
2013 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Sárai Szabó Katalin: Női szerepvállalás a református egyházban a 20. század első felében - Pilder Mária életútja
Női szerepvállalás a református egyházban a 20. század első felében küszködött, mégis magas kulturális igénnyel nevelte és taníttatta gyermekeit. Pil- der Mária háttere egy polgári, értelmiségi, kétnyelvű család volt, amelyben a női mintához hozzátartozott a tanulás, a professzionális hivatásra való felkészülés és a munkavállalás is adott esetben. Születéséről Pilder Mária egy visszaemlékezésében ezt írta: „Én már az anyaméhtől fogva hibásan jöttem a világra, az orvos engem tüstént életképtelennek nyilvánított.12 Három hónap múlva ikertestvére meghalt, Mária pedig kétéves korától kezdve számos műtéten esett át, arcán élete végéig viselte ennek nyomait. Testi fogyatékossága miatt anyja reálisan számolt azzal is, hogy Mária nem fog férjhez menni, ezért lánya taníttatására különös gondot fordított: 1906-ban magyar és német tannyelvű népiskolai tanítónői oklevelet, majd folytatva tanulmányait 1909- ben felső nép- és polgáriskolai tanítónői oklevelet szerzett magyar-német nyelv és történettudomány oktatására, ezzel párhuzamosan tornatanítónői képesítést is nyert. Diplomái mellett anyja a nyelvtanulást és a zenei képzést is fontosnak tartotta, amely a hagyományos nőnevelési modellnek fontos részét képezte. A német mellett megtanult franciául és angolul is. Oktatói munkáját Apponyi Albert kultuszminiszter gyermekei mellett kezdte, majd fővárosi iskolákban tanított 1911 és 1919 között. Ezekben az években ismerkedett meg az ébredési mozgalommal, és 1913-ban áttért a református vallásra.13 Életútjának ezt a szakaszát, saját megtérés-történetét egy vallásos leányregényben, a Szász Ágnes naplójában örökítette meg. A regény elején Szász Ágnes (aki maga Pilder Mária) életcélját a leánynevelésben és a független, önálló egzisztencia megteremtésében határozta meg, amelyek valójában a nőkérdés sarkalatos pontjait jelentették a 19. század végétől. „A leánynevelés nálunk még igen fejletlen, igen kezdetleges - ezen a téren egységes fejlődést megindítani - ez lesz az én életem feladata. Olyan derengő, öntudatlan a mi leányaink, asszonyaink élete - szeretnék itt egy öntudatosabb, a maga értékét jobban megértő leánygenerációt nevelni... Szép életem van, szabad és független - és én magam teremtettem meg magamnak - amim van, azt magam szereztem.... A lelkem legszembeszökőbb tulajdonsága a függetlenség szenvedélyes szeretete. Féltékenyen őrzöm a függetlenségemet és ez az oka talán, hogy nem tudok melegebb viszonyba jutni az emberekkel.”14 Innen indul a hitetlen, de rendkívül művelt és okos főhős, aki egyik tanártársának a hatására megismerkedik a pietizmussal, majd vasárnapi iskolát vezet, evangelizál, és a regény végére „Jézus Szolgálólánya” lesz belőle. Pilder Mária pi- etista korszakát igen elhivatott szigorúság jellemezte, megannyi túlzással, erről Tüdős Klára is feljegyzett egy történetet: „Mária végletekbe csapongó természete ,2ldézi: Dr. BODOKY Richárd: Pilder Mária 1888-1966. Theológiai Szemle, 1966. 1 -2. sz. 53. "Életrajzához: BOTTYÁN János: Pilder Mária. Református Egyház, 1966. március, XVIII. évf. 3. sz. 70-72. Dr. BODOKY Richárd: Pilder Mária 1888-1966. Theológiai Szemle, 1966.1 -2. sz. 53-56. Dr. KÁDÁR Imre: Búcsúztató. Reformátusok Lapja, 1966. január 23. VÁLYI NAGY Ervin -TARR Kálmán (szerk.):„Az Úr szolgálóleánya"Válogatás Pilder Mária műveiből. Bp., 1988. "PILDER Mária: Szász Ágnes naplója. (Önéletrajzi kisregény). In.: VÁLYI NAGY Ervin - TARR Kálmán 1988.17. Sárospataki Füzetek 17. évfolyam | 2013 | 4 21
