Sárospataki Füzetek 17. (2013)
2013 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Sárai Szabó Katalin: Női szerepvállalás a református egyházban a 20. század első felében - Pilder Mária életútja
Sárai Szabó Katalin folytán most egyszerre szigorú puritánná lett s a lányokból is azt akart nevelni. A Bethánia Szövetség törvényei szerint azt követelte azoktól a fruskáktól, hogy divatos, testszínű harisnyáik helyett vastag, fekete patent harisnyát hordjanak, a hajukat koszorúba tűzzék és kötényt viseljenek. Később maga is megmosolyogta krudélis rendszabályait, de akkor „fejvesztés terhe alatt” ragaszkodott a fekete harisnyához.”15 Mindezek ellenére kortársai számára ebben a korszakában is szembetűnő volt átlagtól eltérő szellemisége. Vargha Tamásné Magay Mária lelkészné (Szász Károly püspök unokamenye) memoárjában összehasonlította Pilder Mária bibliaóráját a Bethánia összejöveteleivel. Az előbbit sokkal rokonszenvesebbnek találta, a Bet- hániában ugyanis rendkívül zavarta az ott tapasztalt szenteskedés.16 Pilder Máriát csúnyasága ellenére nagyszerű szellemnek tartotta. Úgy gondolta, hogy aki hallgatta őt, az elfelejtkezett külsejéről, olyan „mély és jó volt, amit mondott.”17 Pilder Mária számára azonban nem volt könnyű, hogy külsejét elfogadja, egy későbbi Hermann Kutterhez18 írott levelében például utalt rá, hogy inkább elkerülné a személyes találkozást, nehogy fizikai valója megzavarja addigi lelki kapcsolatukat.19 Budapesti évei alatt, tehát pietista korszakában kezdett komolyan foglalkozni teológiával. Későbbi, a kortársak által nagyra tartott teológiai műveltségét ezekben az években alapozta meg. Nyelvismerete is lehetővé tette, hogy minden fontos, modern művet elolvasson. Valószínűleg ekkor fogott hozzá a görög nyelv tanulmányozásához is. Az önképzés a 19. század végén és a 20. század elején még része volt a női műveltség megszerzésének, legtöbbször magát az intézményes tanulást helyettesítette. Számos nő azonban így is igen komoly jártasságot szerzett egy- egy tudományterületen. Az egyházi munkát végző nők első generációjának tagjai még szinte teljes egészében autodidakta módon jutottak teológiai, egyháztörténeti ismereteikhez, legtöbben nem is rendelkeztek magasabb iskolai végzettséggel. Pilder Mária azonban kitűnt nőtársai (bizonyos esetekben férfitársai) közül, ugyanis egészen kivételes teológiai tudást sajátított el ily módon, ezt a kortárs teológusok különösen méltányolták. Nyilván az önképzést az ő esetében megkönnyítette, hogy más területen részesült magasabb intézményes képzésben is. ,5ZSINDELYNÉ TÜDŐS Klára: Arcképek. Református Zsinati Iroda, 1978. 52. ,6VARGHA Tamásné: Repülő szőnyeg. Kézirat, é.n. h.n. 1/179. (Magántulajdon) Szuggesztív egyéniségét a mai napig minden visszaemlékező kiemeli vele kapcsolatban. ,7u.a. I./181. 18Svájci teológus, vallásos szocialista mozgalom híve. ,9„...van valami, amit nem szabad elhallgatnom Ön előtt. Egészen mélyen él bennem az aggodalom, hogy személyes találkozásunkban nem okoznék-e Önnek csalódást. Most lélektől-lé- lekig beszélgetünk és csak az emberi beszéd korlátáit kell legyőznünk. De ha egész emberi mivoltunkban állunk egymás előtt, nem lesz-e Önnek zavaró és idegen az én lelkemnek „cserépedénye", és nem akadályozná-e a megszokott, kedves osztozást egymás lelkének kincseiben?... Mint földhöz kötött ember azonban (saját személyemre vonatkozólag) legyőzhetetlen szégyenérzést érzek... talán gyáva vagyok...de most megvan." Pilder Mária levele Hermann Kutterhez, Kolozsvár, 1929.9.26. VÁLYI NAGY Ervin -TARR Kálmán 1988. 353-354. 22 Sárospataki Füzetek 17. évfolyam I 2013 I 4
