Sárospataki Füzetek 17. (2013)

2013 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Pótor János: A jeruzsálemi szeretet-közösség megalakulása - ókori közösségi minták, példák

PótorJános 2. Kréta Az Égei-tenger legnagyobb szigete Kréta. A görög kultúrkör legdélebbi része. Őslakói, akik nem görög etnikumú népek voltak, Kr. e. 3000 körül érkeztek valószínűleg Kis-Ázsi- ából. Fénykorában több állam is létezett egymás mellett, amelyek békében és nyugalom­ban éltek, ami elég szokatlannak tűnik a történelemben. A minószi korban, amely kor Minósz krétai király után kapta a nevét, királyok irányították a városállamokat. A sajátos egyensúlyi helyzetet valószínűleg a vallási ideológia eszközei eredményezték. Az állami és a vallási intézmények teljesen egymásba olvadtak. A hatalom a papkirály kezében volt. A legszélesebb népréteget az állattenyésztők és a földművelők alkották. A rabszolgaság nem állhatott magas fejlettségi fokon. A kézművesek valószínűleg szabad emberek vol­tak. A búzában és olívaolajban begyűjtött adókat fémtárgyakban és cserépedényekben szedték be, és a királyi palotában raktározták el. 3. Spárta A dór törzsek alapították Spártát a Kr.e. 9. sz. körül a Peleponészoszi-félsziget déli részén. A hatalom a katonai arisztokrácia kezében volt. Lükurgosz törvényekkel kívánta bizto­sítani az uralkodó osztály egységét a Kr. e. 8. században. Elrendelte, hogy azonos nagy­ságú földdel rendelkezzenek a vezető osztály tagjai. Közösen étkezzenek és gyermekeik egységes állami nevelésben részesüljenek. Az újszülöttel az állam rendelkezett. A beteg újszülötteket kitették a Taigetosz-hegy melletti barlangba. A krétai és spártai különleges gazdasági formákat a politikai és katonai kényszerek váltották ki.2 4. Szkíták A szkíták a középső vaskorban, a Kr. e. 7. sz. végén, a 6. sz. elején éltek a Kárpát-me­dencében. Eredetükről és kultúrájukról a Jenyiszej forrásánál fekvő Tuvában, a mai Ar- zsanban levő vaskori halomsírok /kurgán/ adnak információkat. Életmódjuk majdnem egészen állati volt, másrészt a legnagyobb morális egység jellemezte őket. „Életmódjuk szerény, nem kapzsi; egymással jó rendben élnek, mivel mindenük kö­zös / koluq rrávTa eyotTeg v.ö. ApCsel 2,44/, nők, gyerekek, rokonságuk és minden más. Az idegenekkel szemben legyőzhetetlenek voltak, mert nem birtokoltak semmit, amiért rabszolgává tehették volna őket.”3 5. Püthagorasz és a püthagoreusok Püthagorasz Szamosz szigetén született, közel Milétoszhoz Kr. e. 570-ben. Krotonban / Dél-Itália/ vallás-filozófiai szektát hozott létre, amelynek aszketikus szabályai voltak. Va­gyonközösségben éltek. A napot esténként három kérdéssel zárták: „Mi rosszat tettem? Mi jót tettem? Mit nem tettem?” Előadásait éjszaka tartotta, de nem láthatták, mert lepel mögött beszélt. Csak ötévi tanulmány után láthatták a tanítványok a mestert. A szek­tának nők is tagjai lehettek, ami teljesen szokatlan volt az ókorban. Külön nyelvezetet dolgozott ki a matematikusok számára. így a szervezet egy titkos társasághoz kezdett 2 i.m., 2. 3 Strabo 7,3,9. in: Hengel: Eigentum und Reichtum in der frühen Kirche, 357. 30 Sárospataki Füzetek 17. évfolyam ! 2013 I 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom