Sárospataki Füzetek 17. (2013)
2013 / 1-2. szám - TANULMÁNYOK - Barnóczki Anita: Az átmenetiség kultúrája - A cigányságra jellemző vallásosság, normarendszer és látszólagos hiánykultúra
Barnőczki Anita sát, integritását a mindenkori többséghez való teljes integráció és asszimilációnélkül.2 Jelen dolgozat arra tesz kísérletet, hogy az átmenetiség kultúrájaként fogalmazza meg a cigányság kultúráját, és ebből a szempontból értelmezze vallásosságukat, valamint életüket alkotó normarendszerük középpontjait. Egy nép vallásának leírására a vallástudomány kiforrott, körülhatárolható módszereket kínál. A mi szempontunkból nem az az érdekes, hogy funkcionalista vagy szubsztanciális módon vizsgáljuk a vallást,3 sokkal inkább az érdekes, hogy általánosságban használt vallás-értelmezésünk számára mennyire leírhatatlan a cigányság vallásossága. Nyugati gondolkodásunk például megkövetel egy logikai rendet: a vallásból következik a norma, az erkölcs. Egyik a másik oka, és a gyakorlati megnyilvánulások visszavezethetőek az elvi meggyőződésekre, hiedelmekre, miközben a gyakorlati kihívások alakítják és formálják valamilyen módon és mértékben a meggyőződéseket. A vallás vizsgálatából értelmezhetőnek tételezzük a világnézetet és az erkölcsöt, míg az erkölcs vizsgálatából visszakövetkeztetünk, és oksági, logikai viszonyokat állapítunk meg a vallásra vonatkozóan. Ezzel a logikával azonban nem jutunk el csupán a felszínig, ugyanis mint e dolgozat célkitűzése alapján reménység szerint kiderül majd, a vallás szerepe más a cigányság körében, mint a nem cigány nyugati gondolkodású emberekében, más a vallás és erkölcs, az erkölcs és a kultúra viszonya. A fenti logikával csupán odáig jutunk, hogy le tudjuk írni a cigányság többségi vallásokhoz való felhasználói kapcsolódását, egyes hiedelmeket és szokásokat (különösen a születéssel, házasodással és temetéssel kapcsolatban), vagy életmódjuk számunkra megmutatott igazságait, törvényeit. Láthatjuk, hogy a rengeteg féle cigány csoport hiedelmei, vallásos megnyilvánulásai és erkölcsi ítéletalkotásai között vannak különbözőségek és közös vonások, a miértekre azonban nem kapunk majd választ — legalábbis a saját logikánk mentén nem. Dolgozatom mindezek alapján egy hipotézisre épít: a cigányság átmenetként éli meg létezését, melyben nem az egyén a fontos, hanem a közösség. Nem az egyén boldogulása, sikere, üdvössége a meghatározó, hanem a közösség fenntartása és a közösséghez tartozás bármi áron. Az egyén átmeneti a cigányság történetében, a közösség állandó. Ebből válik érthetővé a földi léten túliról alkotott kép éppúgy, mint a földi létet meghatározó törvények és szabályok. Az egyén értékelésekor az a fontos, hogy valaki szerencsés-e, rendelkezik-e a szerzéshez, vagyis a család fenntartásához szükséges képességekkel, illetve mennyiben képes ezt a szerencsésséget szimbolikus módokon vagy hétköznapi eseményekben megmutatni a nagyobb közösségnek. Ez 2 Az európai nemzetek önmeghatározásának három fontos eleme a közös nyelv, föld és történelem. Ezek egyikéről sem beszélhetünk a hosszú évszázadok óta létező és identitását megőrizni mégis képes cigányság esetében. Amikor tehát klasszikus fogalmak mentén kívánjuk e népet definiálni, rendszeresen az értelmezhetetlenség problémájába ütközünk. Ez is arra kell hogy sarkallja a kutatót, hogy félretéve bevált értelmezési kereteit és definícióit, a cigányságot önmagában próbálja megérteni. Bővebben lásd: Törzsök Judit: Kik az igazi cigányok? In: Kovalcsik Katalin (szerk): Tanulmányok a cigányok társadalmi helyzete és kultúrája köréből. Budapest, 1998, (29-52.) 3 A funkcionalista és szubsztanciális csoportosítás általánosságban elfogadott a vallásdefiníciók vizsgálatakor. Az előbbi kategóriába sorolható definíciók a vallásnak az egyén és a társadalom életében betöltött szerepére helyeznek hangsúlyt, az utóbbiak pedig a tartalmi elemek leírására összpontosítanak. Bővebben lásd pl.: Rosta Gergely: Vallásosság, politikai attitűdök és szekularizáció Nyugat-Európában, 1981- 1999. 19.; Clifford Geertz: „A vallás mint kulturális rendszer”, ford. Botos Andor, in: Az értelmezés hatalma. Budapest, Osiris Kiadó, 2001, (72-118). 76. 94 S ÁROS PATAKI FÜZETEK 2013/1 - !
