Sárospataki Füzetek 17. (2013)

2013 / 1-2. szám - TANULMÁNYOK - Kocsev Miklós: A lelkészi identitás és szakmaiság erősítésének lehetőségei

Gyakorlati teológiai megközelítés — néhány számomra fontos sarokpont megadása3 *

A LELKÉSZ! IDENTITÁS ÉS SZAKMAISÁG ERŐSÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

Mondanivalómnak — mint gyakorlati teológusénak - az alapgondolata, váza az a

lentebb felsorolt néhány szempont, amiből véleményem szerint sok minden fakadhat:

1. Hédinktől származik az a felosztás, amit továbbformáltam a tapasztalatok alapján:

• a HIVATALT / lelkészi tisztet / Ministry5 - kapjuk (a szükséges tanulmányi feltételek teljesítése, a lelkészi vizsga letétele után). Ez egy egyházi felhatalmazásból fakadó adomány és szerep, kellő felkészülés után (a szolgálatra kész lelkész) — nyitottan a világ felé;

• a HIVATÁST / szakmai hozzáértést — folyamatosan tanuljuk, remélve hogy jó iskolába járhattunk (megbecsült és tisztelt/nagytiszteletű lelkész) - méltó a hivatalára;

• az IDENTITÁST I az ön-azonos személyiséget6 — formáljuk és ápoljuk, amennyiben ennek szükségét látjuk (vagy látják mások)7 - ebből fakadóan hiteles.

2. A gyakorlati teológia egy empirikus - hermeneutikai orientáltságú - kommunikatív — kritikusan reflektív tudomány, amelyik természetesen önmagával szemben is kritikus, így egyben ön-reflektív is, az Ige - világ kettős fókuszában:

• ennek összefüggésében a lelkész számára is fontos a pontos kor/helyzet, orientált önértelmezés és ön - megértés, így a mindenkori tapasztalati valóság a kiindulópont,

• alkalmas és képes kommunikálni (Istennel — világgal és akár önmagával is),

• és kellő kritikát tud vagy enged meg, gyakorol/ni/tatni (önmagával szemben is).

3. Ha kellő mértékben törődünk az üggyel és az emberrel, akkor végzünk olyan munkát, ami a jövőt is szolgálja.8 Azaz: az ügy jobb képviselete nem engedi, hogy csak ‘egy-ügyííek legyünk’, hanem figyeljünk a másik fókuszra, önmagunkra is.

3 Ezzel szeretném egyértelművé tenni, hogy nem antropológiai vagy más teológiai ág felől keresem a lelkész személyének és hivatásban való jártasságának a megközelítését.

^ G. Heitink nyugalmazott gyakorlati teológiai professzor (VU Amsterdam), akinek továbbvittem és fejlesztettem az elméletét.

5 A BEM dokumentum fogalmait használva (Egyházak Világtanácsa Limai Dokumentuma /Babtism, Eucharist and Ministry/, 1982)

6 Itt szeretném megjegyezni, hogy a hiteles személy mint vezető egyre komolyabb és hangsúlyosabb teret kap az utóbbi évek lelkigondozói/gyakorlati teológiai irodalmában. A hiteles vezetői személyiség megléte vagy éppen hiánya hihetedenül sokat nyom a latban. (J. van Saane: Geloofwaardig leiderschap, Meinema 2013.)

7 Itt szeretném hozzátenni, hogy minden, így a lelkészi hivatásnak is van egy ‘hivatás-identitás’ eleme, ami egy adott, jelen esetben a református egyházban formálódik - valahol a Kárpát-medencében.

8 Jézus megtanít bennünket a Jn 8 alapján - a házasságtörő asszony példája -, hogy egyformán fontos az ügy és fontos az ember (Hendriks alapján).

2013/1-2 Sárospataki Füzetek 85