Sárospataki Füzetek 17. (2013)
2013 / 1-2. szám - TANULMÁNYOK - Kocsev Miklós: A lelkészi identitás és szakmaiság erősítésének lehetőségei
Kocsev Miklós Ezért tegyük- és tartsuk rendbe önmagunkat, mielőtt másokkal (gyülekezet) szeretnénk ezt megtetetni. 4. Ebből formálódik és táplálkozik a következő alapgondolat: • a fenti, az első pontban említett hármasságra koncentrálva fontos, hogy egyházi felhatalmazásból fakadó szerepünk/tisztségünk betöltésére ALKALMASNAK és KEPESNEK kell lennem. Az alkalmasság és a képesség kérdése a mostani időkben egyre fontosabbá válik, aminek több oka is lehet. Némelyek szerint nem elég jó a személyi anyag, azaz: a lelkészi hivatás tekintélycsökkenése kapcsán a ‘minőség’ változik. Mindegyik alaptézis számomra egyre fontosabbá vált a lelkészi munka mindennapi gyakorlatában. Eddigi tapasztalatom az, hogy: van, akiben óriási az elhívás - a hozzáértés pedig minimális, vagy éppen fordítva. Mindkét esetben történhetnek szélsőséges értelmezések és megnyilatkozások.9 A nagyon elhívott lebecsüli az ismeretet, a nagyon okos pedig semmibe veszi az elhívást. A nagyobb baj persze az, ha egyszer csak rádöbbenünk: az elhívás fénye valami okból megfakult, a hozzáértés pedig megfogyott. Miszerint a teológiai kompetencia még nem hivatásbeli vagy éppen személyiség kompetencia, ami mindenre elegendő lenne. Mindez fordítva ugyanígy érvényes.10 Mert: a lelkészi szolgálat végzésére való alkalmatlanság és képesség hiánya megkérdőjelezi és aláássa a szakmai és személyi: • megbecsülésünket (nagytiszteletű), valamint • hitelességünket (mint elfogadott tekintély). Ezért fontos számomra — eddigi tapasztalataim alapján: • hogy a szakmaiságot / hozzáértést erősítsük — ami élménnyé, kiegyensúlyozottá teheti a munkát azon keresztül is, hogy folyamatosan képzem magam. Feltehetően mindannyian érezzük, vagy átéreztük már, mit jelent a szakmai üresség, hiány, amiből akár még kiégés is lehet; • az identitást pedig engedjük formálni — ami alapján egy sokoldalú, változásra kész és képes lelkész áll a közössége előtt. Tudatosan figyelve arra is, hogy az identitás az én értelmezésemben folyamatosan változik és alakul, azaz: nem kész. Gondolom, aki régebb óta lelkész, csak észrevette magán, hogy már személyiségében / identitásában sem mindenben ugyanaz, mint pl. 10 vagy 20 évvel ezelőtt volt.11 9 Miután a kegyességi típusokban különbözőségek vannak, ezért fontos tisztázni egy konszenzusos minimumot az alkalmasság és képesség tekintetében. 10 Részben ezért sem véletlen, hogy ma már van külön csak teológus-képzés, a teológus-lelkész képzés mellett. 11 Különösképpen óvakodjunk attól, hogy pl. huszonévesen már azt mondjuk, hogy ‘ilyen vagyok, és ezen már nem is kívánok változtatni’. S F