Sárospataki Füzetek 17. (2013)
2013 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Dienes Franciska: A Makkai Sándor és a Magyar fa sorsa - Makkai Sándor Ady Endre vallásos lírájáról és annak kortársi visszhangja
Makkai Sándor és a Magyar fa sorsa Jézus című költeményekben.4 Azonban óriási harcai voltak Istenével. A Mindenhatóval való pereskedése kettős személyiségének fényében érthető meg igazán. A kettőségek a kéj élvezet és tisztaságvágy, a pénzimádat és gyűlölet, a gőg és alázat, a szeretet és gyűlölet, a Halál-vágy és Élet-szerelem voltak. Ezek álltak szemben a költő tudatában, és olykor az egyik, olykor pedig a másik kerekedik felül ezekben a játszmákban.5 Vallásossága is így érthető meg. Tragikus vallásosságot él meg a költő, mert Isten-keresése beteljesületlen, nem jut el a megnyugvásig. Ady belül mélyen érezte, hogy a látható és érzékelhető világunkon kívül létezik egy nagyobb erő, ami megismerhetetlen. Ezt kereste és ezen keresztül jutott el Istenhez életében és költészetében is egyaránt. Azonban felmerül a kérdés, hogy keresztyén ember volt-e. „Nem a keresztyénség évezredes tradicionális módján kereste az Istent, bár nagyon gyakran ugyanazon az úton járt.”6 Sosem volt ateista, inkább pogánynak lehet mondani a szó eredeti jelentése szerint. Párhuzamot von a régi kultúrák sámánjai és a modern költők között. Ugyanis mind a kettő ugyan azt az eszközt használja, a szavakat. Az igazi költő és így Ady is a szavakkal úgy élnek, hogy azok „teremtő erejű mágikus hatalmak”.7 Költészetét megvizsgálva, versei között találunk helyzetdalokat, szerelmi dalokat, parafrázisokat, bibliai szövegtípusokat, és olyanokat is, melyek szövegeiben ószövetségi és újszövetségi témákat dolgoz fel. Megfigyelhető, hogy a helyzetdalok során gyakran történelmi személyiségek vagy azok valamelyik utódjának a szerepébe helyezi önmagát a költő. Példaként említhető az Agg Néró halála című verse, melyben a szerző a véres kezű uralkodó képében jelenik meg és a Dózsa György unokája című költeménye, amiben pedig a parasztháború vezetőjének utódjaként szólal meg. Szerelmi költészetében a dal műfaját alkalmazza leginkább. Lédához írt verseiben, mint a Lédával a bálban vagy a Léda ajkai között a kedves után való vágyódása és annak eltaszítása egyszerre jelenik meg. Ez a kettősség meghatározó volt szerelmi költészetében Csinszkával való házasságáig. A parafrázis típusú versek közé tartozik a Szent Margit legendája, amelyben a Nyulak-szigetén élő királylány sorsát foglalja össze. Versei között találunk bibliai típusú szövegeket is. Ilyenek az Imádság háború után, Könyörgés egy kacagásért című versek vagy Csokonai Vitéz Mihály imája, amit a költőről elnevezett versében mond el. Ady a Biblia szövegeit a versei témáihoz is felhasználta, olvasmánya volt élete végéig, ezért találunk a költemények között olyanokat, amelyek párhuzamba hozhatóak a Szentírással. Az Ádám, hol vagy?, A nagy cethalhoz, Sion-hegy alatt, csak néhány azok közül a versek közül, melyekben utalást találunk az Ószövetség történeteire, A krisztusok mártírja pedig az Újszövetségre eredeztethető vissza. A bevezető fejezet zárásaként idézzük magát a költőt. „[...] André Gide ne4 Győri L. János, A magyar reformáció irodalmi hagyományai, Bp„ Református Pedagógiai Intézet, 1998,167. 5 Hegedűs Lóránt, A köitő-vátesz Ady az Ady-trilógiában, Bp, Károli Egyetemi Kiadó, 2012,48. 6 Vatai László, Az Isten szörnyetege, Washington D.C., Occidental Press, 1963,189. 7 l.rn., 190 Sárospataki Füzetek 17. évfolyam 2013|4 91
