Sárospataki Füzetek 17. (2013)

2013 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Dienes Franciska: A Makkai Sándor és a Magyar fa sorsa - Makkai Sándor Ady Endre vallásos lírájáról és annak kortársi visszhangja

Dienes Franciska kém [... ] kedves: soha hasonlóbb embert írói és emberi kialakulásában nem ta­lálhatnék - magamhoz. Hogy a kálvinista predestináció milyen igaznak, mélysé­gesnek tűnik föl ilyenkor nekem. Majdnem egyformán szült és indult embereknek majdnem ugyanazon életfölfogásig kellett eljutniok. André Gide-nek is protestáns pásztor ősei voltak s ő is prédikátor, bármenynyire kívánna csak művész lenni. Szabadgondolkozó vagyok, s ha ki nem dobtak azóta, választmányi tagja a ma­gyar szabadgondolkozóknak. De nem ismerek szebb szabadgondolkozást, mint az Istennel való nyugtalan és kritikus foglalkozást. Vagy-vagy: végre valaki vagy megtalálja, vagy véglegesen leszámol vele az emberi élet gyönyörű, elképzelhetet­lenül nagy megkönnyebbülésére.” 8 II. MAKRAI SÁNDOR ÉS ADY ENDRE II.l. Makkai Sándor Az Űj Magyar Irodalmi Lexikon születésének idejét és helyét 1890. május 13-ára, Nagyenyedre teszi.9 Azonban a születésnap bizonytalan, amint önéletrajzában ő maga feljegyzi: „A dátumra nézve édesanyám a 12-ét vallja, a keresztlevelem­ben 13-a van. Pongrác napján születvén, a 12-e a valódi. Édesanyám emlékezete szerint ragyogó, szép idő volt. A hírhedt fagyosszent félretette bosszúságát és ke­gyesen mosolygott jövetelemen.”10 Édesapja Makkai Domokos, a Bethlen Kollé­giumban tanára, édesanyja pedig Nagy Róza volt. Tizenhármán voltak testvérek, ő volt a legfiatalabb. A gyermekek két feleségtől születtek. Apja első feleségétől négy utódot kapott, akinek halála után annak húgát vette el, és e házasságból ki­lenc gyermek látott napvilágot.11 Kisgyermekkorára úgy emlékezett vissza, hogy a környezete - bizonyára, mint legkisebb gyermeket - előszeretettel kényeztette. Ennek tulajdonította későbbi életében az emberekkel szembeni túlzó elvárásait. A kényeztetés „később, az életben részben zsarnoki hajlamokkal töltötte el a lel- kemet.”12 Elemi iskoláit Nagyenyeden és Kolozsvárt, gimnáziumi tanulmányait pedig Kolozsvárt, Nagyenyeden és Sepsiszentgyörgyön végezte, ahol jeles ered­ménnyel szerezte meg érettségi bizonyítványát. Iskolás éveiről általában úgy szá­mol be, hogy azok boldogságot és szellemi, lelki gazdagságot jelentettek számá­ra. Legjobban a földrajzot, a latint és a magyart szerette. A kolozsvári református kollégiumban születtek meg első, nagy baráti kapcsolatai. Saját bevallása szerint a legmélyebb és legtartósabb barátság Reményik Sándorhoz fűzte.13 Ennek köszönhető, hogy a jeles költő portréját később Makkai meg is festette. 8 Ady Endre, Az Isten az irodalomban, Nyugat, 1910. 3. szám. 9 Péter László, Új Magyar Irodalmi Lexikon, Bp., Akadémiai Kiadó, 1994,1309. 10 Életrajzát saját, igen részletes önéletrajzi feljegyzése alapján állítottam össze. Sárospatak, Re­formátus Nagykönyvtár kézirattára, Kt. 4820.2. (Autográfia) Figyelembe vettem: Makkai Sándor, Szolgálatom. Teológiai önéletrajz. 1944. Református Egyház Zsinati Irodájának Sajtóosztálya, Bp., 1990. " Önéletrajz, Kt.4820. 3. 12 Önéletrajz Kt. 4820.11. 13 Önéletrajz Kt. 4820.16. 92 Sárospataki Füzetek 17. évfolyam 201314

Next

/
Oldalképek
Tartalom