Sárospataki Füzetek 17. (2013)

2013 / 1-2. szám - TANULMÁNYOK - Barnóczki Anita: Az átmenetiség kultúrája - A cigányságra jellemző vallásosság, normarendszer és látszólagos hiánykultúra

Az ÁTM E N ETIS É G KlJ LTÚ RÁ | A

beszélő azt mondja, amit abban a pillanatban igaznak vél, amit igaznak érez.45 Ami a kívülálló hallgató számára zűrzavaros logikátlanság, az a beszélő és a történet viszonyából értelmezve az adott pillanatban nagyon is szabályos, logikus. Bari Károly ezt a következőképp foglalja össze:

A magyarországi és erdélyi oláh cigány közösségek archaikusabb csoportjainál föllelhető lírai hagyomány szövegrétegei egy sajátos érzelmi kultúra különös lenyomatait őrzik. Sajátossága elsősorban abban áll, hogy a cigányság orális költészeti gyakorlatában feloldódó létezéselemek: az életmód és a világlátás színei éppúgy, mint a változó körülmények és az őshiedelmek tudatmélyi mozzanatai, az érzelmi értékek alapján rendeződnek - igen gyakran irracionális és groteszk költőiségű - strófákba.46

4. Mennyország-hiány? - Az átmenetek és a hozzájuk kapcsolódó hiedelmek

A magyar népmesékhez hasonlóan a cigány mesékben is gyakori elem, hogy a főszereplő útnak indul, próbát áll ki, majd elnyeri jutalmát, hozzájut a királysághoz és a palotához. A magyar népmesékben ez egy megnyugtató vég, melynek erkölcsi tanulságán túl, hogy a jó elnyeri jutalmát minden nehézség ellenére, a megérkezés és a nyugodt, gondtalan élet mint végső cél megjelenése jellemző. Párhuzamos ez a keresztyén gondolatvilággal, amelyben szintén a megérkezés a fontos. A cigány mesékben azonban nem fejeződik be ezzel a történet. A palotába költözés után ugyanis a cigány főhős előbb-utóbb elunja magát, visszavágyik, majd vissza is megy saját közösségéhez. A közösség fontosabb az egyéni boldogulásnál, az úton lét és a kalandok a megérkezésnél. Alapvető gondolkodási sémát tükröz ez a szemlélet, melyről már korábban is szó volt: az ideiglenesség és a pillanat örökkévalósággá tágul, és a földi lét határai között történik mindaz, ami lényeges. Az örökkévaló szerepe ebben a formában ideiglenes: a lét és nemlét éles ellentétében a földi létre helyeződik a hangsúly, ebben kell megnyilvánulniuk a földi léten túli erőknek is.

Ahogyan a földi lét vándorlás és pillanatokból összeálló folyamat, úgy a földi léten túlihoz kapcsoló két életszakasz, a születés és a halál is folyamat. Átmeneti jellegűek, nem történhetnek egy pillanat alatt, teljessé válásukhoz időre van szükség.47 A két esemény átmenetisége egyfelől segít az elfogadásban és feldolgozásban, másfelől az érzelmi feldolgozásnak időt adva szükségtelenné teszi a nyugati gondolkodásban oly fontos kérdéseket, melyek a születés előtti és halál utáni állapotot firtatják. A születés és halál időszakában az értelmezhető, ami a földihez kötődik. A szokások, rituálék, hiedelmek az átmenetek sérülékeny állapotában lévőket hivatottak segíteni: a születettet teljesen a földihez kapcsolni, a halottat a földitől teljesen eltávolítani. Az elképzelések azonban teljesen térbeliek:

A halál és születés közötti párhuzamosságok világosan megmutatnak három dolgot: 1) hogy a lét és nemlét közötti ellentét - amelyet a név megléte, illetve hiánya fejez ki -rendkívül fontos a romák számára;

45 Fonseca: i.m. 133.

46 Bari: i.m. 5.

47 Zatta: i.m. 111.

2013/1-2 Sárospataki Füzetek 105