Sárospataki Füzetek 17. (2013)
2013 / 1-2. szám - TANULMÁNYOK - Barnóczki Anita: Az átmenetiség kultúrája - A cigányságra jellemző vallásosság, normarendszer és látszólagos hiánykultúra
Barnöczkj Anita 2) hogy a két állapot közötti — akár bevezető, akár kivezető irányú — átmeneti szakaszok során az egyén különösen sérülékeny és segítséget igényel az átmenet véghezvitelére; 3) hogy az átmeneti állomások az egész közösség számára veszélyt jelentenek.48 A születés az egész család és közösség számára esemény. A cigány ember szerencséjét, értékét a gyermekei száma mutatja. A gyermektelenség egyenesen sorscsapás, hiszen az élet célja a gyermek. Ez nem keresztyén alapú gondolat a cigányság esetében, és nem is gazdasági, mint ahogyan az napjainkban sokszor vádként fogalmazódik meg. Kulturális vonás, amely a közösség fenntartásának alapja, és a cigányság megmaradásának egyik titka. A gazdasági vonás azóta jellemző, amióta az állami pénzbeli és egyéb gondoskodási formákban részesülnek. A gyermekek által pénzt kapni a múltban sem volt szégyen, és ma sem számít annak. Az okot és a felhasználást azonban nem szabad összekeverni. A születés tisztátalan dolog, az asszonyokra tartozik, férfi nem lehet jelen sem az adott pillanatban, sem az utána következő hosszabb-rövidebb időszakban. A névadás is mindegy ebben az esetben, hiszen a hatóságok felé jelzett név csak egy dolog, amelyre az jellemző, hogy igyekeznek nagyon ritka neveket választani, sok esetben akár bibliai neveket, amelyek a ritkaságon túl egyfajta védelmet is jelentenek a gyermek számára. Valódi cigány nevet csak egyéves kora körül kap a gyermek, amikorra valóságosan megszületik a közösség számára. A születéshez sok és nagyon változatos képet mutató mágia és rituálé kötődik.49 Ez egyfelől a magas csecsemőhalandósághoz köthető, másfelől a közösség időszakos sérülékenységéhez, vagyis szükségük van a befolyásolás képességére. Tovább erősíti a mágiák alkalmazását az a tény, hogy képzett orvosokkal akkor sem találkoztak, amikor a többség már igen, jobbára bábákkal, azok közül is a képzetlenekkel volt kapcsolatuk.50 Ehhez kapcsolódóan éltek azzal a szolgáltatással is, amelyet az egyházak tiltottak ugyan, számukra mégis kiemelkedően fontos volt: a bábakeresztséggel. Ennek elsődleges szerepe nem abban állt, mint a gádzsóknál, hogy tudniillik a ke- reszteletlen gyermek nem jut a mennyországba, sokkal inkább a rontás elűzésére szolgált. Ennek maradványait tapasztalhatjuk napjainkban is, amikor a cigányok a korai keresztelőben a rontások és szemmel-verések elkerülésének lehetőségét, a gyermek nyugalmának és békéjének kiszolgálását látják. A keresztelés kapcsán Zatta azt is leírja, hogy történelmileg dokumentálhatóan a tekintélyes gádzsók körében keresnek keresztszülőket, egyrészt a védelem miatt, másrészt pedig azért, mert azokkal nem vesznek olyan könnyen össze. A keresztszülőkkel összeveszni ugyanis a cigányok gondolkodásában kiemelkedően veszélyes a gyermekre nézve.51 Érdekes azt is megjegyeznünk, hogy a születés és a halál az a két esemény, 48 Zatta: i.m. 133. 49 Jelen dolgozatnak nem lehet célja a babonák, mágiák, rituálék tételes, átfogó bemutatása, mivel egyfelől ez közösségenként változik, másfelől csak egy terjedelmes gyűjtemény lenne alkalmas akár csak rész szerinti befogadására. 50 Rizsik Judit Katalin: A születéstől a keresztelésig. Szokások és hiedelmek Mátészalka magyar és cigány lakossága körében. Szekszárd. 2000. 112-113. 51 Zatta: i.m. 131. Füzetek 201 106 Sáros pata
