Sárospataki Füzetek 16. (2012)
2012 / 3-4. szám - TANULMÁNYOK - Keresztes Hajnalka: A Magyary-Kossa család és Gyönk kapcsolatáról
Keresztes Hajnalka 1711-ben hívta fel a gyülekezeteket a püspökválasztásra Rimaszombati Kiss István tatai esperes. A 34 esztendőig tartott néma veszteglés időszakának vetett véget ez a zsinat, és megkezdődött a Felső-Dunamelléki Egyházkerület helyreállítása. Ezzel összefüggésben kerülhetett megörökítésre Gyönk vonatkozásában az alábbi mondat: „Alapította ezen helységbeli ref. ekklé’siát 1705-ben Magyari Kossá Péter, a komáromi vagy felsödunamelléki egyházkerület superintendense, és ekli lelkipásztor, mint Gyönk fóldesura. "'TVlagyary-Kossá Péter szuperintendenssé választásának és tevékenységének írásbeli dokumentumai, levelezéseinek fennmaradt példányai ma is fellelhetők a Pápai Református Gyűjteményben.15 A Gyönkre betelepülő magyar családok nevei az 1735-ös keresztelési anyakönyvben állnak előttünk: Elek István Erzsébet nevű leányát keresztelték ekkor, rajta kívül még öt gyermeket: a Szitay, Szabó, Veres, Balog családok gyermekeit. A keresztszülők a Pósa, Kis, Bálint, Nagy családokból kerültek ki. A gyülekezet tagjai nagyrészt jobbágyok lehettek. A nemesek közül a jegyzőkönyv felsorolja a Magyary-Kossa, Csúzi, Szombathy és Kántor családokat azzal a megjegyzéssel, hogy többen is lehettek. 16A később betelepített nemesi családok közül név szerint közli még a dokumentum a Sárközy, Hajós, Vizsolyi és Halász családokat, hozzáfűzve azt a megjegyzést, hogy egy kivételével már mind elköltözött Gyönkről 1877-re. Ha egybevetjük a fentieket a Mária Terézia korabeli úrbéres birtokviszonyokkal, akkor azt láthatjuk, hogy a következő földesurak birtokolták Gyönköt: „Cseh Csuzi József, Kántor József, Magyari József, Magyari István árvái,17 Magyari Péter özvegye, Mensáros Dániel. ”iSEzek közül a családok közül szinte kivétel nélkül mindegyik rokonságban állott a Magyary- Kossá családdal. Kántor József, Kántor Gábornak és Magyary-Kossa Évának egyetlen életben maradt gyermeke volt, tehát ő a szuperintendens Magyary Péternek az unokája. A szülők nagy-nagy örömére feleségül vette Darvas Klárát. 19Szintén házasság által került kapcsolatba a Cseh Csúzy család is a Magyaryakkal: Magyary-Kossa Zsuzsanna férje volt Cseh Csúzy János.20 A Cseh Csúzy család megérdemel egy kis figyelmet, mert igen tekintélyes volt a jelenlegi Dunántúli Egyházkerület életében. Cseh Csúzy Jakab a Komáromi Egyházmegye esperesi tisztét is betöltötte. Tanulmányait Pápán végezte, majd Utrechtben megszerezte a doktori fokozatot. Egyike volt azon kiváltságos prédikátoroknak, akik hitüket önként vállalt szenvedéssel pecsételhették meg 1674-ben, amikor a pozsonyi vértörvényszék elé idézték őket. Gályarabságra ítéltetvén, kis híja volt, hogy nem került a nápolyi gályákra /váltságdíj fejében a csapatot kísérő parancsnok szaba14 Polgár Mihály szerk.: Egyházi Almának MDCCCXLII-dik évre — A helv. vak tételt tartó Dunamelléki Egyházkerület részéről szerkesztette Polgár Mihály, egyházkerületi főjegyző, Kecskemét, 1842. 74. p. 15 DREN Pápa, Kézirattár 0.977 III/c.7. 16 Keresztelési-házassági- és halotti anyakönyv I. 1735-1769. magyar Gyönki Református Egyházközség irattára 17 A későbbiekben olvashatunk arról, hogyan lettek árvák István gyermekei. 18 Felhő Ibolya szerk.: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korától, Dunántúl. Akadémiai Kiadó, Bp. 1970. 256. p. 17 A Kántor-Darvas házaspár a gyönki egyháznak úrvacsorái edényeket és keresztelési edényeket adományozott 1768-1769-ben. 20 Kempelen Béla: Magyar nemes családok, Bp. 1918. VII. 25. p. 124 SÁROSPATAKI FÜZETEK 2012/3 4
