Sárospataki Füzetek 16. (2012)
2012 / 3-4. szám - TANULMÁNYOK - Keresztes Hajnalka: A Magyary-Kossa család és Gyönk kapcsolatáról
dón bocsátotta, és Svájcon keresztül tért haza, ismét elfoglalva Losoncon a lelkészi állást/.21 Dunántúli szuperintendens volt és Pápán fejezte be földi életútját. Két fia közül Józsefnek János nevű fia házasodott be a Magyary- Kossá családba, nőül vévén Magyary-Kossa Zsuzsannát.22 A Mensáros családnévvel Magyary-Kossa Judit házassága kapcsán találkozunk, aki 1744-ben Mensáros Györgyhöz ment feleségül. Szinte valamennyi, a dokumentumokban Gyönk vonatkozásában szerepet játszó család a Magyary-Kossákkal történt összeházasodással került a településsel kapcsolatba. II. Magyary Péter lányának, Klárának a férje volt: nádasdi Sárközy Gábor. Ugyancsak II. Péter lányának, Zsófiának a férje volt dórjai Hajós Sámuel. III. Péternek a fia, IV. Péter nádasdi Sárközy Ágnest vette feleségül, Erzsébet nevű lánya nádasdi Sárközy Kristófhoz ment nőül, Anna lánya pedig dabasi Halász Sámuel neje lett.23 A családfa24 alapján teljesen egyértelművé válik, hogyan kerültek az okiratokban szereplő családok Gyönk és a református egyház történetébe. A szálak minden esetben a Magyary-Kossa családhoz vezetnek. b. A német helvét hitvallású gyülekezet A XVII. század első évtizedeiben német reformátusok érkeztek a településre. „Magyarokból állott eleinte az egyház, de 1714-ben németek — leginkább Hessen Casselböl valók — telepedtek itt meg, és 1744 táján külön építettek magoknak, iskola és imaházat, az iskolamester lévén az elökönyörgöjök. ”25 A német egyház német nyelvű jegyzőkönyvében ennél bővebben adja elő a németek idejövetelét, és nem egyezik meg az itt leírtakkal. A betelepülők először Kismányokra kerültek, ágostai és helvét hitvallásúak voltak. Mivel nem tudtak megegyezni a papválasztás kérdésében, ezért a helvét hitvallásúak Nagyszékelybe mentek 1721-ben. Mivel itt nem kaptak megfelelő lehetőségeket, és nem volt számukra elegendő földterület, II. Magyary-Kossa Péter hívására érkeztek meg Gyönkre 1722-ben.26 3. A gyönki református templom, lelkészlak és a Magyary-Kossák Az istentisztelet tartásának helyére szolgáló templomokról a Báthory Gábor püspök nevével jelzett egyházlátogatási jegyzőkönyv27 azt közli, hogy ebben az időpontban a harmadik templom áll a gyönki reformátusok rendelkezésére hitéletük gyakorlására. Ma is ez a templom van használatban. A két előzőről annyi tudható, hogy ezek is a parókia telkére épültek, fából. A pontos építési időpontot nem ismertjük, mindössze annyi tudható, hogy Magyary-Kossa István, a szupperintendens legfiatalabb fia az 1752. esztendő március havában Bécsben járt, hogy a gyönki református templom A Magyart-Kossá csal Ad és gyönk kapcsolatáról 21 Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon, Bp. 1977. 130. p. 22 Magyary-Kossa Sámuel: i. m. 99-100. p. 23 Kempelen Béla: Magyar nemes családok, Bp. 1913. VII. 26. p. 24 Nagy Iván: Magyarország családai, VII. 1860. 242-243. p. 23 Polgár Mihály: Egyházi Almanach i. m. 74-75.p. 26 GYRE Vegyes jegyzőkönyvek VII. 27 Ráday Levéltár G39 2012/3 4 Sárospataki Füzetek 125
