Sárospataki Füzetek 16. (2012)
2012 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Ősz Előd: Szőlősi Bede János Institúciói - A sárospataki könyvtár egyik korai alapítója
SZŐLŐSI BEDE JÁNOS INSTITÚCIÓI A kötet útja nehezen rekonstruálható. Késő reneszánsz, vaknyomásos bőrkötésének fatábláit egykor kapcsok fogták össze, az első táblán a M F S / 1558 supralib- ros látható. A monogramot nem sikerült feloldani, aligha rejtőzik magyarországi tulajdonos mögötte. Következő tulajdonosa valószínűleg maga Szőlősi. A kötet számos bejegyzése közül mindössze az első táblán található, Kálvin írásait méltató latin nyelvű disztichonról állítható biztosan, hogy az ő kézírása: Donec erit mundus, Calvini scripta manebunt, / Denudantque dolos impie Papa tuos. / Job. B. S'% (Ameddig fennáll a világ, Kálvin írásai is fennmaradnak, / És leleplezik álnokságodat/fortélyaidat, te istentelen pápa!) (2. kép) Továbbá feltételezzük, hogy az Institúciót méltató versek közül az egyik legismertebbet — Thúri Farkas Pál abaújszántói lelkipásztor disztichonját — is Szőlősi másolta be a címelőzéklap rectojára: Praeter apostolicas post Christi tempora chartas / Huicpeperere libro secula nulla parem. (A szent könyvek után, kiket a nagy apostolok írtak, Ennél jobb könyvet még soha senki nem írt. — Szenei Molnár Albert fordítása.) Az íráskép tökéletesen azonos a debreceni retorika-kolligátum 1694-es adományozást rögzítő bejegyzésével,22 így feltételezzük, hogy a 16. század utolsó évtizedében szerezte. Bede János 1610-es évekbeli írásképe némileg változott. 2. kép A kötetnek volt még egy név szerint nem azonosítható 16. századi tulajdonosa, (írása lényegesen különbözik a Szőlősiétől, így az azonosság eleve kizárható.) A könyv egyik hátvédlapjára Quid est liberum arbitrium? címmel rövid magyar nyelvű, szabad akaratról szóló teológiai értekezést írt. A hátsó táblán található gazdasági jellegű bejegyzései között szerepel bizonyos mocqolay Novak Georgy battiá[m] adóssága. Megkockáztatható a feltevés, hogy a névtelen auktor családja (vagy annak egy része) a szilágysági Mocsolyán élt. Az is kérdés, hogy a kötet tulajdonosainak kronológiai sorában megelőzi-e Szőlősit vagy sem. A kötet a 17. században német környezetbe került, címelőzéklapján a Sum Johan [nis] Wag[ner] 1634 bejegyzést olvashatjuk. A másik, datálatlan, ám íráskép alapján 17. századra keltezhető possesor-bejegyzés így hangzik: Sum chara supellex Johannis Gotthy Passten. Sajnos egyik személyt sem sikerült azonosítani. 1745-ben Michael 22 Debrecen Ref G 1196. 2012/1 SÁROSPATAKI FÜZETEK 65
