Sárospataki Füzetek 16. (2012)
2012 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Barnóczki Anita: Az inkulturáció jelenségéről. Ont he Phenomenon of Inculturation
Barnóczki Anita Az inkarnáció nem csupán az inkulturáció kiindulási pontja vagy paradigmája.41 Shenk fogalmai szerint annak módját is megmutatja, ahogyan gondosan, tisztelettel és együttérzően kell a modern világra figyelnünk, miközben nem tévesztjük szem elől keresztyénségünk másik kulcsfogalmát, az Isten országát, mely missziói munkánk tartalma és célja.42 Ez a szemlélet segíthet bennünket abban, hogy missziói munkánkban, inkultu- rációs törekvéseink során elkerüljük a Newbigin által definiált csapdákat: az irrelevancia és szinkretizmus, valamint az etnocentrizmus és relativizmus problémáját.43 III. Szekularizáció, globalizáció, pluralizmus, postmodern — saját világunk inkulturááós kihívásai Az inkulturáció kérdéskörének vizsgálatában hazaérkeztünk. A fogalmak átgondolása után bele kell néznünk e jelenség által alkotott tükörbe, és mérlegelnünk kell, mennyiben és hogyan tudjuk azt önmagunkra alkalmazni, hogy hasznát vehessük megújulási törekvéseink megvalósítása során. Érdemes ezen a ponton megismernünk Hunsberger véleményét44 a mai amerikai protestantizmusról, mert jól jellemzi általában vett nyugati „keresztyén” kultúránkat, így a minket közvetlenül körülvevő kulturális kontextust. Először is megállapítja, hogy az amerikai protestánsok el sem tudják képzelni, hogy más kultúrákból misszionáriusok érkezzenek közéjük — az evangélizáció és misszió a távoli országokba való. Éppen ezért hiányolja a kortárs teológia tudományából a kontextuális missziológiát. A gyülekezeti misszió sem jelent mást állítása szerint egy átlagos amerikai protestáns gyülekezetben, mint a külmisszió anyagi támogatását, a szegényekről való gondoskodást, és mindenekelőtt a gyülekezet látható növekedésének munkálását. /. Szekularizááó A korábban keresztyénnek nevezett Nyugat immár közel sem az. A felvilágosodás és a szekularizáció megjelenése óta egyre több területen elvált a kultúra a keresz- tyénségtől. Érdekes, hogy ez a probléma más valláson felépült kultúrák esetében nem kerül elő, kizárólag a nyugati keresztyénségből nőhetett ki — paradox módon.45 Ma már nem kerülhet be az Európai Unió alkotmányába a közös keresztyén gyökerekre való hivatkozás, mert nem csupán kultúránk alkotóelemeit szakítottuk el a vallástól, de önmagunkat is saját gyökereinktől. A kultúra különböző területeinek vallástól való távolodását általában a szekularizáció kifejezéssel írják le. Vannak, akik szűkén értelmezik a fogalmat, és csupán a vallásgyakorlás mértékének csökkenésére, illetve az intézményes egyház társadalmi marginalizálására vonatkoztatják. E szűk értelmezésből következik, hogy egyesek a 41 Dhavamony, i.m. 218. 42 SHENK, Wilbert R.: „The Culture of Modernity as a Missionary Challenge”, 75. 43 GOHEEN, W. Michael: „Evangélium, kultúra, kultúrák. Lesslie Newbigin hozzájárulása a missziói gondolkodáshoz”, 322-327. 44 HUNSBERGER, George R: „The Newbigin Gauntlet: Developing a Domestic Missiology for North America”, 3-26. 45 Tomka, i.m. 48 Sárospataki füzetek 2012/1