Sárospataki Füzetek 16. (2012)
2012 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Barnóczki Anita: Az inkulturáció jelenségéről. Ont he Phenomenon of Inculturation
Barnőczkí Anita Minden egyháznak és gyülekezetnek ki kell alakítania az evangélium különös, helyi viszonyokra alkalmazott kifejezését. Küldetésünk ugyanis tanúnak lenni, hitelességünket pedig nem a formai megoldások, hanem egyedül a kijelentéshez való hűségünk jellemezheti. Az inkulturáció mértéke azonban a feladat tisztázása mellett is kérdés marad, melyre nehéz sztenderd választ adni. Az Hunsbergerrel és Van Gelderrel mégis megállapítható, hogy ha elégtelen mértékű az evangélium helyi kultúrához kapcsolása, akkor az egyház ’’szubkulturális gettó” lesz; ha pedig túllőve a célon a kulturális perspektívákhoz és értékekhez való alkalmazkodás válik meghatározóvá a folyamatban, akkor a kultúra fogja átalakítani az evangéliumot.21 Ez utóbbi Bosch szerint a nyugati kultúrában olyannyira megvalósult, hogy a keresztyénség nem más már, mint a kultúra vallási dimenziója.22 II. Af inkulturááójelentésének bővítése rokon fogalmak által Ha a múltba tekintve vizsgáljuk az evangélium és a kultúra viszonyát, nehézséget jelent, hogy jelen korunk szekularizált gondolkodása teljesen más, mint a múlt, melyben a kultúra egyes elemei — beleértve a minden elemet átfogó vallást — integráns egységet alkottak.23 Más, a keresztyén misszió által már akár évszázadokkal ezelőtt érintett kultúrákban ez nem lesz kérdés, mivel a szekularizáció nem értelmezhető másként, csak a keresztyén Európában megszületett felvilágosodás talaján. Akár a múltat, akár a jelenkori missziót vizsgáljuk tehát, érdemes tudatában lenni a „másságnak”, mely megköveteli a szempontok pontos distinkcióját. Vizsgálódásaink során annak is tudatában kell lennünk, mennyire összefonódott a keresztyénség a nyugati kultúrával, milyen könnyen lehet azonosítani a kettőt, és gyakran szinte észre sem vesszük, hogy amit az evangélium átadásának tekintünk, az saját kultúránk ráerőltetése másokra.24 Ráadásul mivel hajlamosak vagyunk a nyugatitól eltérő kultúrákat alacsonyabb rendűnek tételezni, romlottabbnak is érezzük azokat, tehát ha észre is vesszük, hogy az evangéliummal együtt kultúránkat is át akarjuk ültetni, azt természetesnek, jogosnak tartjuk.25 A harmadik fontos szempont a múlt tendenciái és a jelen missziói gyakorlatai vizsgálatakor, hogy tisztáznunk kell, milyen tanulságokat keresünk, és azokat mire akarjuk használni. Könnyen eltévedünk, vagy célt tévesztünk, ha a múlt mai szempontból sikeresnek ítélhető tapasztalatait azért kívánjuk összegezni, hogy visszatérhessünk egy korábbi korszakba, amikor a keresztyénség még a teljes nyugati kultúrát átható, állami, közösségi és személyes életet meghatározó, általánosan normatív intézmény volt.26 A „Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban...”27 nem lehet megfelelő várakozás. 21 HUNSBERGER, George R. - VAN GELDER, Craig (szerk.): Church between Gospel and Culture. The Emerging Mission in North America, xiv-xvi. 22 Bosch, i.m. 416. 23 BODA, i.m. 22. 24 Kraft, i.m. 82. 25 Bosch, i.m. 268. 26 HUNSBERGER - VAN GELDER, i.m. xvii. 27 Vörösmarty Mihály: Zalán futása 44 Sárospataki füzetek2012/1
