Sárospataki Füzetek 16. (2012)
2012 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Schweitzer Gábor: A "zsidóbérenc". Adalékok Molnár Kálmán közjogász professzor pályaképéhez
Schweitzer Gábor képviselőházi felszólalásai inspirálták. Ezek a beszédek — fogalmazott Molnár professzor - az utókor előtt fogják igazolni, hogy „ebben a szomorú borban is voltak jogászok, akik a tételes jogban nemcsak üres hatalmi eszközöket és formákat láttak, hanem az Istentől belénk oltott igazságérzet emberi szócsövét és gyakorlati megvalósítását”. Rassay felszólalásai azt is bizonyítani fogják, hogy „ebben a korban is voltak törvényhozók, akik logikusan tudtak gondolkodni; akiknek az volt a törekvésük, hogy a^ alkotandó jogszabályok világosak, belső ellenmondás nélküliek, az önkényt kizárnak, emberséges jogalkalmazók által jóhiszeműen alkalmazhatók; becsületes emberek lelki és testi megkínzását kerülők legyenek. Igazolni fogják, hogy ebben a korban is voltak lelkileg keresztény emberek.” Különösen szívszorítóak a levél most következő gondolatai. „Bár a zsidókhoz nem csak vérbeli, de még csak társadalmi, pláne gazdasági vagy pénzügyi kapcsolataim sohasem voltak és ma sincsenek, higgye meg nekem Méltóságod, hogy most, amikor zsidó embertársainkra és polgártársainkra nagyon nehéz idők következnek, — talán lelkileg még súlyosabbak, mint anyagilag —, inkább tartoznék a zsidók közé, mint azok közé, akik a törvényt örömmel üdvözjik”. 38 Bárhogy is vélekedett a korábbiakban a zsidókérdésről, illetve annak megoldásáról, a diszkriminatív rendelkezések felülírták korábbi nézeteit Miután a második zsidótörvény a faji szemlélet térnyerése okán a keresztény felekezetű, ám a törvény erejénél fogva zsidónak — „zsidó fajúnak” - tekintett magyar állampolgárok tízezreit is érintette, a keresztény egyházak, immáron saját híveik érdekében is, lépésekre kényszerültek. A zsidó születésű, ám 1925-ben római katolikus vallásra áttért Kornfeld Móric kezdeményezésére a konvertita zsidók érdekeinek képviseletére 1939 tavaszán alakították meg a Magyar Szent Kereszt Egyesületet.38 39 Kornfeld Móric ugyanazon év őszén beadvánnyal fordult a katolikus püspöki karhoz azoknak a konvertitáknak az érdekében, akik a zsidótörvény következtében—véleménye szerint — „a zsidóknál is rosszabb helyzetbe kerültek. "Javaslata értelmében egy, az egyesület égisze alatt működő, egyházi és világi tagokból álló bizottság mozdíthatná elő hatékonyabban a zsidótörvény által érintett katolikus vallásúak védelmét. A püspöki kar 1939. október 3-i értekezletén — támogatva a kezdeményezést - Zichy Gyula kalocsai érseket bízta meg a püspökkari felügyelet mellett működő bizottság megalakításával és vezetésével,40 akinek 1942-ben bekövetkezett halála után helyét Hamvas Endre budapesti érseki helytartó, utóbb Apor Vilmos győri püspök töltötte be. A 22 tagból álló püspökkari bizottság tagjai között — az 1940. március 13-i püspöki kari értekezlet jegyzőkönyve tanúsága szerint — Molnár Kálmán neve is szerepelt.41 A püspökkari bizottság összeállítása azonban 38 Molnár Kálmán levélfogalmazványa Rassay Károlynak. Pécs, 1939. április 27. MTA Könyvtára Kézirattára, Ms 2413/80. 1 Gergely Jenő: A magyarországi katolikus egyház és a fasizmus. Századok, 1987/1. szám. 42-45. A protestáns egyházak zsidómentő akcióihoz lásd Majsai Tamás: A protestáns egyházak az üldözés ellen. In Magyarország 1944. Üldöztetés — embermentés. Szerk.: Szita Szabolcs. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó - Pro Homine — 1944 Emlékbizottság, 1994. 150-184.; továbbá uő: Szempontok a Soá 1945 utáni (magyarországi) evangélikus és református egyházi recepciójához. In: Magyar megfontolások a Soáról. Szerk.: Hamp Gábor — Horányi Ozséb - Rábai László. Balassi Kiadó - Magyar Pax Romana Fórum - Pannonhalmi Főapátság, 1998. 179-211. 40 A magyar katolikus püspökkari tanácskozások története és jegyzőkönyvei 1919 és 1944 között. Összeállította és bevezette: Beke Margit. München — Budapest, Auróra, 1992. 227. 41 A magyar katolikus püspökkari tanácskozások története és jegyzőkönyvei 1919 és 1944 között. Összeállította és bevezette: Beke Margit. München — Budapest, Auróra, 1992. 244. 70 Sárospataki füzetek2012/2
